Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 20 (312. szám) - A közhasznú szervezetekről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - CSIZMÁR GÁBOR (MSZP): - ELNÖK (dr. Áder János): - PÁPAI MIHÁLY (FKGP):
1942 kötelezettségeket vállalt, hanem az azzal együtt járó jogosítványokat, például a kamatkedvezményeket is élvezi. A fentiek teljes fogalmi zavarra utaln ak. Van tehát olyan szervezet, amelynek a tevékenysége közhasznú jellegű, de ennek ellenére mégsem közhasznú szervezet formájában, hanem a társasági törvény alapján működik. A fogalmi zavarokat a javaslat tovább fokozza azzal, hogy egyáltalán nem foglalkoz ik a közhasznú szervezetek gazdaságban betöltött lehetséges szerepével, s indoklása azonosítja a közhasznú szervezeteket a civil szervezetekkel. Ez a két szervezeti kör azonban még távolról sem nevezhető azonosnak, mert közismert, hogy vannak civil szervez etek, amelyeknek a tevékenysége nem minősíthető közhasznú jellegűnek. Ugyanakkor vannak olyan civil szervezetek, amelyek csak bizonyos rétegek érdekképviseletére alakultak. Végül vannak olyan szervezetek, amelyek a politikai életben meghatározó szerepet vá llalnak, de természetesen nem politikai szervezetek: ilyen például a munkavállalói érdekképviseleti szervek rendszere. Ez utóbbi szervezet egyértelműen közhasznú szervezet, de arról a javaslat nem rendelkezik, hogy miként. A fentiek alapján a javaslat pont atlan, még a saját szabályozását sem oldja meg tökéletesen. A javaslat preambuluma a közhasznú szervezetek egyik legfontosabb sajátosságaként említi az öntevékenységet és a nonprofit jelleget. Ezzel az általános érvényű megállapítással szemben a javaslat t öbb helyen a közhasznú szervezetek gazdasági eredményére utal. Ez a kifejezés viszont azt jelzi, hogy a javaslat szerint a szervezet vagyoni eredmény elérésére törekszik, mert ennek következményeként gazdasági eredményt produkál. Ebben az esetben azonban n em nevezhető a közhasznú szervezet nonprofit szervezetnek, hanem nyereségorientáltnak, nyereségorientált szervezetnek. Idevonatkozóan említhető a javaslat 5. § (1) bekezdés c) pontja, amely egyértelműen eredményről rendelkezik - igaz azonban, hogy annak fe losztására nem ad lehetőséget; ha ugyanis azt tette volna, akkor teljesen egyértelműen gazdasági társaságról lenne szó. Véleményünk szerint a közhasznú szervezetek nonprofit jellegéből adódóan nem lehet szó gazdasági eredményről; ezzel szemben azonban nem kizárt, hogy a közhasznú szervezeteknek bevételeik legyenek - a bevétel azonban nem az eredményes gazdasági tevékenység függvénye. (Az elnöki széket G. Nagyné dr. Maczó Ágnes, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) A javaslat 6. §a a kiemelkedően közhaszn ú szervezetekről rendelkezik, és azt minősíti a közhasznú szervezetek közül ilyennek, amely állami szerv vagy helyi önkormányzat feladatkörébe tartozó tevékenységet végez. Nem világos azonban az ilyen szervezetek hatásköre. Mit végez el az adott területen az önkormányzat, s milyen, ezzel összefüggő feladat kerül vagy kerülhet a kiemelkedően közhasznú szervezet tevékenységi körébe? A javaslat következetlenségére utal, hogy a továbbiakban nem foglalkozik az ilyen közhasznú szervezetekkel. A fentiekből egyérte lműen következik, hogy felesleges a közhasznú szervezetek köréből kiemelni azokat, amelyek bizonyos állami, önkormányzati feladatokat látnak el. Helyesebb lenne azt egyértelművé tenni, hogy nem közhasznú szervezet közhasznú tevékenységet állami költségveté si juttatásból biztosított összeg felhasználásával nem folytathat. Másrészről ez azt jelenti, hogy ilyen jellegű keret csak közhasznú szervezet részére biztosítható. Tekintettel arra, hogy a javaslat helyesen különböző előjogokat biztosít - itt gondolok il letékkedvezményre, vámkedvezményre a közhasznú szervezetek részére , ezért várhatóan olyan szervezetek is kérik majd a bírósági bejegyzéseket, amelyek nem rendelkeznek azokkal a feltételekkel, amelyeket a javaslat bevezetni tervez. Fontos feladat hárul te hát a bejegyzést elvégző bírósági szervezetre és a törvényességi feladatokat ellátó ügyészi szervezetre is. E két szervezet hatékony működése a közhasznú szervezetek létrehozásának és működtetésének egyik legfontosabb feltétele. Reméljük, az igazságügyi ko rmányzat megfelelő figyelmet fordít arra, hogy az ehhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket biztosítsa.
