Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 20 (312. szám) - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, valamint a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. HÉTHY LAJOS munkaügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1924 A támogatás feltételeit, odaítélésének és visszakövetelésének részletes szabályait - a foglalkoztatást elősegítő támogatásokra vonatkozó törvényi rendelkezésekkel összhangban - munkaügyi miniszteri rendelet határozza meg. (17.30) Szándéku nk az, hogy elsősorban azokat a beruházásokat támogassuk, amelyek a hátrányos munkaerőpiaci helyzetben lévő térségekben valósulnak meg, vagy amelyekben a hazai kis- és középvállalkozói beszállítói kör a legnagyobb. Tisztelt Ház! A gazdasági növekedés támo gatása mellett továbbra is alapvető feladatunk a munkanélküliség mérséklése. A munkaerőpiaci szervezet, szolgáltatások az elmúlt években sokat fejlődtek, de elvileg sem képesek térben és kulturálisan valamennyi hátrányos helyzetű réteghez elérni. Tehát ne m elegendő csupán az eszközrendszerünket bővíteni, hanem szélesíteni kell azoknak a nem állami szereplőknek a körét, akikkel ebben a feladatban együttműködhetünk, megteremtve az együttműködés jogi kereteit és formáját - itt a civil szerveződésekre gondolok . Ennek a munkaügy területén már hagyományai vannak. A munkaügyi központok civil kapcsolatai széles körűek. Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány számos pályázatot írt ki a munkanélkülieknek szolgáltatásokat, képzést, foglalkoztatást biztosító civil sz ervezetek számára. Ezeket a kapcsolatokat most rendezetté, intézményessé akarjuk tenni, kialakítani - a közhasznú szervezetekről készülő törvénnyel összhangban - a kapcsolat szabályrendszerét. Ezt alapozza meg az, hogy a törvényjavaslat szerint a jövőben a Munkaerőpiaci Alap decentralizált keretétől hasonló célokra a munkaügyi központok is támogatást nyújthatnak olyan egyesületek, alapítványok számára, amelyek a munkanélküliség enyhítését tűzték ki feladatul, alaptevékenységük a hátrányos helyzetű munkanél küliek foglalkoztatásának az elősegítésére, munkanélküliségük megelőzésére irányul. Tisztelt Országgyűlés! Több olyan módosítást tartalmaz a törvényjavaslat, amelyekre a megváltozott jogi környezet, az új jogszabályok megjelenése miatt van szükség. Ide sor olható például a jövedelempótlósokat alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatóknak a támogatása. Kedvező változás, hogy a végkielégítésben részesülők is már a munkanélküliség első napjától jogosultak lesznek az ellátásra. Jelenleg, mint ismeretes, meg k ell várniuk, amíg letelik az a gyakran több hónapos időtartam, amelynek figyelembevételével végkielégítésüket megállapították. Külön feladatot jelent annak a szabályozása - tekintettel a tevékenység speciális jellegére , hogy a munkanélkülijáradékban rés zesülő milyen módon folytathat őstermelői tevékenységet, és hogy az őstermelői tevékenység mikor minősül kereső tevékenységnek. A törvényjavaslat a személyi jövedelemadózásról szóló törvénynek a rendelkezéseit veszi alapul. Ennek megfelelően a mezőgazdaság i őstermelő jövedelme a bevétel egy meghatározott hányada, amely éves szinten állapítható meg; így éves szinten határozható meg annak a munkanélkülijáradékkal való kapcsolata is. (A jegyzői széket dr. Kávássy Sándor foglalja el.) Az őstermelői igazolvánny al folytatott tevékenység akkor minősül kereső tevékenységnek, ha az abból származó bevétel a naptári évben a 250 ezer forintot meghaladja. Régóta jelentkező igényt elégít ki a magánmunkaközvetítői tevékenység folytatására irányuló részletesebb szabályozá s. Jelenleg magánmunkaközvetítést a Munkaügyi Minisztériumnál történt bejelentkezés és nyilvántartásbavétel után bárki végezhet. A tevékenység feltételrendszerének szigorításával, hatósági ellenőrzésével a jövő évtől egyaránt védelmet kívánunk biztosítan i azoknak a munkavállalóknak, álláskeresőknek és munkanélkülieknek, akik a magánközvetítők segítségével szeretnének munkát találni a bel- vagy a külföldi munkaerőpiacon. Tisztelt Országgyűlés! A Bérgarancia Alapról szóló '94. évi LXVI. törvény módosítása o lyan változtatásokat kezdeményez, amelyeket a törvény gyakorlati alkalmazása során jelentkező igények indokolnak. Így a most javasolt módosítás megteremti annak lehetőségét, hogy a kifejezetten bért helyettesítő, betegszabadság idejére járó térítést bértar tozásként kezelje a törvény, és a kifizetések
