Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 20 (312. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - JAUERNIK ISTVÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - JAUERNIK ISTVÁN (MSZP):
1918 Úgy gondolom, hogy ez egy óriási szám, és egy rendkívüli mértékű fejlesztést tett lehetővé, amely szolgálta azt, hogy az önkormá nyzatok el tudják látni a kötelező feladataikat, és ezen feladatukat egyre színvonalasabban láthassák el. Igaz ez a kiemelt jelentőség azért is, mert ez a támogatási forma az, ahol az önkormányzatok a legnagyobb összegű támogatást tudják megpályázni. Ezek a támogatási összegek - még akkor is, ha esetenként több évre elhúzódóan, de - több milliárd forintot elérhetnek. Így volt ez az 1997. évi induló beruházásoknál is, ahol több kéthárom milliárd forintos összeg szerepelt a pályázatok között. Tisztelt Ház! A támogatás feltételeit és az elszámolás módját szabályozó '92. évi LXXXIX. törvény módosítása már nagyon időszerű volt. Nagyon időszerű volt akkor is, ha abban többségében egyetértés van, hogy idáig ez a törvény jól szolgálta a kitűzött célokat, megfelelt azoknak az elvárásoknak, amelyeket a parlament a törvény elfogadásakor megfogalmazott. De mint ahogy tapasztalatainkból tudjuk, a gyakorlati alkalmazás során több gond, probléma merült föl. Ilyen jelzések érkeztek az önkormányzatok részéről, az önkormányza ti bizottsághoz is több jelzés érkezett, de úgy gondolom, több képviselőtársamat is keresték meg önkormányzatok a cél- és címzett támogatással kapcsolatos problémáik miatt. Erről legutóbb a '96. évi zárszámadási törvény során is többször szóltunk, és mivel ez a törvény is most van tárgyalás alatt, úgy gondolom, hogy még kell is szólnunk a fölmerült gondok, problémák megoldásáról. Úgy gondolom, legjelentősebben az Állami Számvevőszék szorgalmazta ezen gondok, problémák megoldását, így a törvény módosítását i s. A Számvevőszék ellenőrzése során nagyon sokszor találkozott szembe azzal a problémával, hogy a törvény egy kicsit bonyolult, nem minden kérdéskört szabályoz pontosan, több fogalom nem ugyanaz e törvény értelmezésében, mint más szakági törvények szerint. Mindez azt igényli, hogy minél gyorsabban módosítsuk ezt a törvényt, és tegyük a továbbiakban is alkalmassá arra, hogy az eredetileg kitűzött célokat meg tudja valósítani. Mik azok a konkrét dolgok, amelyek indokolttá teszik a módosítást? Úgy gondolom, ké t fő kérdést kell kiemelni. Egyrészt az időközben bekövetkező változásokat, másrészt pedig a gyakorlati tapasztalatok során szerzett olyan információkat, amelyeket be lehet építeni a törvény során és amellyel jobbítani lehet a törvényt. Az elsőről: milyen változások is érintették ezt a támogatási rendszert? Volt róla szó, de úgy gondolom, hogy még egyszer nyugodtan el lehet mondani, mert nagyon fontos, hogy a Magyar Államkincstár létrehozása lényegében megváltoztatta a támogatási rendszer előírásait. Az uta lványozási rendről volt szó és azokról az elszámolási dokumentációs dolgokról, amelyeket az Államkincstár létrehozása előtt az Állami Fejlesztési Intézet végzett. Ennek kapcsán is szólni kell arról, hogy nagyon jelentős megtakarításokat hozott az államkinc stár létrehozása, úgy gondolom, hogy ez egy nagyon jó lépés volt, most pedig az a feladatunk, hogy ezeket a változásokat vezessük át ezen a törvényen is. Úgy gondolom, ebben nincs vita, egyetértés van közöttünk. A másik ilyen változás, amely az elmúlt idős zakban bekövetkezett, a közbeszerezési törvény hatálybalépése. Hiszem, hogy ebben is minden képviselő egyetért, hogy nagyon fontos törvény volt a közbeszerzési törvény. Ezek a beruházások mind a közbeszerzési törvény hatálya alá tartoznak, és az állami pén zek hatékony, ellenőrizhető felhasználását szolgálja a közbeszerzés. De ezzel együtt tudomásul kell venni, hogy ez időigényes. Tehát a törvényben azokat a változásokat végre kell hajtani, amelyek biztosítják, hogy be lehessen tartani a közbeszerzési törvén yt is, és ugyanakkor a címzett és céltámogatásokról szóló törvény is maradéktalanul betartható legyen úgy, hogy eközben a beruházás, a kitűzött cél megvalósulhasson és ne szenvedjen csorbát. A harmadik ilyen változás a megyei területfejlesztési tanácsok me galakulása és működése. Nem törvényszerű, hogy ez bekapcsolódjon a címzett és céltámogatási rendszerbe, de ugyanakkor jó lehetőséget nyújt arra, hogy a fölmerült gondok, problémák megoldásában előrelépjünk. Akkor, amikor el kell mondani, hogy nem törvénysz erű, hogy ez bekerüljön a törvénybe, ugyanakkor meggyőződésem, ez egy jó alkalom arra, hogy ennek a rendszernek a működését a területfejlesztési tanácsok bekapcsolása elősegíti.
