Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 16 (311. szám) - Az ülésnap megnyitása - "Családpolitikai vitanap" című politikai vita - ELNÖK (dr. Áder János): - BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Áder János): - SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): - ELNÖK (dr. Áder János): - KELLER LÁSZLÓ népjóléti minisztériumi államtitkár:
1896 szerint törekedni kell. Konszenzus van abban is, hogy működ őképes az ellátórendszer, működőképes ellátórendszer alakult ki, és abban is, hogy nincs szó katasztrófahelyzetről. Ezt annál is inkább meg kell állapítani, mert sokan szóltak a szociális intézményrendszerben tapasztalható fejlődésről, a családsegítő szolg álatok fejlődéséről, a házigondozószolgálatról, a falugondnoki rendszerről és a fogyatékosok nappali intézményének fejlődéséről. Akkor, amikor a konszenzuskeresés folyik, ki kell térnem Pusztai képviselő asszony hozzászólására, aki az egész politikai vita napot is kezdeményezte. Bár nem volt szerencsés a kiragadott statisztikai adatok bemutatása, hiszen ez egy meghatározott évre vonatkozott, vitatható az is, hogy országgyűlési határozattal mi rendezhető el, és ha tapasztalhattuk volna azt az általa óhajtott bizalmat felénk az elmúlt időszakban, akkor most sokkal nagyobb bizalomról szólhatnék a javaslataival kapcsolatban. Igaz, hogy a bizalmat eddig nem éreztük, mégis úgy vélem, hogy számos javaslatát alaposan meg kell fontolnunk, már csak azért is, mert az á talakulás nehézségeit, feszültségeit mi sem hallgatjuk el, és ezekre a válaszok nem könnyen találhatók meg. Konszenzus van a tekintetben, hogy számos ügyet valóban össze kell hangolni. Meg kell teremteni a támogatási rendszer összhangját, az intézményrends zer bonyolult működésének összhangját, a kutatások összhangját. Konszenzus van abban, hogy biztosítanunk kell a civil szervezetek hatékonyabb működését, a lakásállomány bővítésének, a lakástámogatások piaci viszonyok közötti kiterjesztésének bővítését. Eng edjék meg, hogy két ellenzéki képviselő asszony felvetésére külön is reagáljak, akik úgy értékelték, hogy a kormány nem tesz eleget a családok egészségvédelméért, a megelőzésért, és ennek bizonyítékát abban látja, hogy szétvertük volna a védőnői rendszert. Való igaz, hogy szeretnénk többet tenni mind a családi egészségvédelemért, mind a védőnői hálózatért. De nézzük a tényeket! 1996ban 4550 szervezett körzeti védőnő és 470 iskolavédőnő dolgozott az országban és további 117 az ÁNTSZ családvédelmi szolgálatá ban. Ez nem kis szám; közel ugyanannyi, csak a megelőzéssel, a család egészségével foglalkozó szakember dolgozik ma Magyarországon, mint ahány háziorvos. Ez csupán a mennyiség, de büszkék lehetünk a minőségre is: 1995 óta már csak felső fokú végzettségű vé dőnő dolgozhat. A védőnők a terület orvosaival együttműködve, de önállóan tevékenykednek. Való igaz, hogy az önállóvá váláshoz szűkös források álltak rendelkezésre, így a tárgyi feltételek számos helyen szűkösek, mint azt a tárca által kezdeményezett felmé rés is igazolta. A felmérés azt a célt szolgálta, hogy saját eszközeink elosztását megalapozza. Az idei esztendőben a védőnői hálózat feltételeinek biztosítására - döntően a tanácsadókra - 50 millió forintot tudtunk biztosítani a tárca költségvetéséből, am ihez az önkormányzatok további 50 millió forinttal járultak hozzá. A prevenció, az egészségnevelés fejezeti eszközeiből további 70 millió forintot nyertek el védőnők, védőnői csoportok. Mi komolyan gondoljuk, hogy a megelőzés feltételeit tovább kell javíta ni, ezért az idei 50nel szemben a jövő évi költségvetésben 150 millió forintot tervezünk a védőnői pályázatokra biztosítani, amihez ismét igényeljük az önkormányzatok támogatását is. Egyértelmű, hogy a 300 millió forintból már érdemi fejlesztések hajtható k végre országszerte. A fejlesztés persze nemcsak a műszerezettséget jelenti, a most elkészült iskolaegészségügyi rendelet alapján több száz iskolavédőnőre lesz szükség. Nem tudom tehát elfogadni azt a kritikát, hogy szétvertük volna a védőnői hálózatot ( Dr. Pusztai Erzsébet: Ki mondta?) , sőt a lehetőségek határain belül a továbbiakban is fejleszteni szeretnénk. Tisztelt Képviselőtársak! Végezetül engedjék meg, hogy megköszönjem a lehetőséget a vitanapra, megköszönjem több hasznos észrevételüket. Örülök ne ki, hogy lehetőséget kapott a kormány, lehetőséget kaptunk arra, annak összefoglalására, hogy mit tett és mit tesz a kormány azért, hogy a nehéz és egyre biztatóbb körülmények ellenére javítsa a családok helyzetét. Kérem képviselőtársaimat, bízzanak abban, hogy a kormány által megvalósítandó következetes gazdaságpolitika egyre több család egészséges működésének feltételeit fogja megteremteni.
