Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 10 (296. szám) - Az ülésnap megnyitása - A társasházról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. SEPSEY TAMÁS (MDF):
188 Időm lejárván, a közös képviseletről és az új lakástulajdonosok tulajdonosi szemléletéről elmondani kívántakat már nincs időm kifejteni. A törvényt támogatom, és erre kérem többi képviselőtársamat is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) EL NÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Szólásra következik Sepsey Tamás úr, Magyar Demokrata Fórum, szólásra készül Brúszel László úr, Magyar Szocialista Párt. Megadom a szót Sepsey Tamás úrnak. DR. SEPSEY TAMÁS (MDF) : Tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Ti sztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Érintettek! - hisz reményeink szerint nemcsak a jelenlegi társasháztulajdonosok kísérik figyelemmel ezt a vitát, hanem a jövendőbeli tulajdonosok is, a közös képviselők, a bérlők, a használók és m indazok, akiknek érdekét ez a törvényjavaslat érinti. Rend, biztonság, gyarapodás - ezt a hármas elvet hirdeti a Magyar Demokrata Fórum. Hirdeti, mert álláspontunk szerint ha e hármas egység megvalósításával sikerül az ország képletes házát felépíteni, akk or egy olyan sziklára tudjuk építeni, amely megvéd minket attól, hogy ha jön egy áradat vagy egy szélvihar, akkor ez a ház összeomoljon. A jelen törvényjavaslat egy parányi, de nagyon fontos elemét képezi ennek a sziklának. Véleményünk szerint, ha több mil lió állampolgár életkörülményeire, mindennapi gondjaira kihatással van egy törvényjavaslat, akkor a jogalkotónak különleges felelőssége van a jogszabály megalkotásában. E törvényjavaslat beterjesztését igen részletes társadalmi vita előzte meg. Sokan vette k részt ezeken a vitákon, számtalan érvet hangoztattak, amelyek a mindennapi élet tapasztalataiból eredtek. Egyegy jogszabály megalkotásánál a jogalkotó felelőssége többrétű. Többször kifejtettem, hiszem és vallom, hogy a jogszabályalkotás nem mechanikus feladat. Nem a társadalmi viszonyok olyan automatikus szabályozása, hogy a különféle társadalmi csoportok problémáira a jogalkotó a már kialakult módon, a jog nyelvén adjon megoldást; hanem a jogszabály alkotásánál figyelembe kell venni azt, hogy a jogvisz ony megoldása a jogszabályok nyelvezetével milyen pozitív célok érdekében kell hogy történjen. A jogalkotónak meg kell ragadnia a tipikus viszonyokat, ezekre a tipikus viszonyokra olyan megoldást kell adnia, amely azért találkozik a társadalom többségének jóindulatával, elősegíti az önkéntes jogkövetést, és kedvezően befolyásolja a jövőbeni jogfejlődést. Ha a jogalkotó nem kellő mélységgel tudja megragadni a szabályozandó viszonyokat, nem jól ismeri föl azokat a tipikus eseteket, amelyeket szabályoznia kell , vagy a jogi nyelvezetre történő "lefordítás" során nem sikerül az akaratát érthető és megvalósítható formába önteni, akkor a jogszabály nem fogja betölteni a társadalmi rendeltetését. Nagyon rövid és elnagyolt váza volt ez a jogalkotás funkcióinak. De vé leményem szerint sajnos igen kétséges, hogy ez a beterjesztett törvényjavaslat a jelenlegi formájában - mint ahogy képviselőtársaim hangsúlyozták - betöltie a feladatát. Véleményem szerint e törvényjavaslatnak három olyan jogalkotói célnak kell eleget ten nie, amelyeket ha nem jól ragad meg a jogalkotó, nem jól szabályoz, akkor felesleges munkát végez. (9.50) Az egyik ilyen jogalkotói szándék és cél: az együttlétnek a szabályozása. A társasházakban száz- és százezer ember él egymás mellett. Az emberi együtt élés során, azért figyelembe véve a társadalomban kialakult olyan szabályokat is - erkölcs, szokás , amelyek a jogszabály hatókörén kívül vannak, a jogszabállyal befolyásolnunk kell, hogy a jogoknak a gyakorlása ne vezethessen mások jogainak a sérelmére.
