Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 16 (311. szám) - Az ülésnap megnyitása - "Családpolitikai vitanap" című politikai vita - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. KIS GYULA JÓZSEF (MDF): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. GYŐRIVÁNYI SÁNDOR (FKGP):
1851 többsége a családoknál landol, és a csa ládok fogják ezt elkölteni. Következésképpen, ha a GDP értéke változik, akkor ez döntően meghatározza, hogy a családoknak milyen jövedelmi helyzetük lehet. Amire Kósáné Kovács Magda utalt, az egyszerűen az a tény, hogy mint tudjuk, a rendszerváltást követő en reálértékét tekintve mintegy 20 százalékkal csökkent Magyarországon a GDP, és egyszerűen lehetetlen, hogy ez ne látszódjon meg a családok jövedelmi helyzetében. Ez sajátságos módon úgy valósult meg, hogy az előző kormány működésének időszakában mintegy a fele érződött ennek a csökkenésnek, és ennek a kormánynak a működése alatt kellett - ha úgy tetszik - a másik felét végrehajtani. Itt nem arról van szó, hogy Bokrosnak vagy kinek hívták a pénzügyminisztert, aki ilyen csomagot előterjesztett, hanem arról van szó, hogy volt egy ilyen, a rendszerváltással együtt járó, valóban óriási visszaesés, az évszázad egyik legnagyobb gazdasági visszaesése, és ennek a hatása érződik a családok helyzetén is. Erre az összefüggésre szerettem volna tisztelettel felhívni a f igyelmet. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra megadom a szót Kis Gyula József képviselő úrnak, Magyar Demokrata Fórum. DR. KIS GYULA JÓZSEF (MDF) : Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Államtitkár Úr! Amit ön mondott, az teljesen korrekt - és igaz is lenne, ha a GDP a jövedelemtermelők, illetve a fogyasztók között egyenlő arányban oszlana meg. De van egy adott összeg - nevezzük az egy magyar állampolgárra jutó, az ország lakoss ága által megtermelt értéknek. Ez az összeg legalább bér formájában és egyéb jövedelmek formájában elkerül az állampolgárokhoz, de utána az állam visszagyűjti körülbelül a felét adók, illetékek, járulékok formájában. A mi gondunk az, hogy ezt az x összeget nem egyenlő mértékben felezik és vonják vissza, hiszen egy egykeresős jövedelemtulajdonostól ugyanannyit, mint egy öt eltartottat ellátó jövedelemtulajdonostól. Tehát ha kevés is, mert a történelem vagy a század legnagyobb gazdasági visszaesését éltük át, mi végig azt kifogásoltuk, hogy a kevés visszaszerzése, majd újraosztása nem a méltányosság alapján történik, tehát nem az egy főre eső tényleges jövedelmek alapján. Ezért ígérte meg minden eddigi pénzügyminiszter minden költségvetés és adótörvény beterje sztésekor, hogy legközelebb ezt a méltánytalanságot már orvosolni fogják. Erre a mai napig nem került sor. Ez a döntő, ami miatt a családok egy része úgy érzi, hogy méltánytalanul hátrányos helyzetbe került. A másik kérdés, ami az egész, most már az állam által megkapott jövedelmet illeti (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) , annak mikénti felhasználásában arról kell dönteni, hogy a jövőbe ruházunk be vagy csak a következő gazdasági évbe. De erről majd később, hosszasabban. Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra megadom a szót Győriványi Sándor képviselő úrnak, Független Kisgazdapárt. DR. GYŐRIVÁNYI SÁNDOR (FKGP) : Köszönöm a szót, elnö k asszony. Tisztelt Országgyűlés! Akar László államtitkár úrnak annyit szeretnék elmondani, hogy Magyarországon 1953 óta, mióta az akkori szovjet rendszerű költségvetést átvette formáiban és beosztásában a magyar állami költségvetés is, és meghatározta a p rioritásokat, azokban az időkben a nagy ellátási rendszerek, például az oktatásügy vagy az egészségügy mindig azok közé tartozott, amelynek az aránya - például Magyarország arccal a vasút
