Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 16 (311. szám) - Az ülésnap megnyitása - "Családpolitikai vitanap" című politikai vita - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. KÖKÉNY MIHÁLY népjóléti miniszter, a napirendi pont előadója:
1825 Az elhelyezkedési esélyek érzékelhetően javultak. 1996ban elsősorban a 2030 éves szakképzett és annál magasabb végzettsé gű férfiak találtak munkahelyet. A férfiak elhelyezkedési aránya általában jobb volt, mint a nőké. A KSH munkaerőfelmérése tudósít a munkanélküliséget elszenvedő háztartások számának alakulásáról. 1996ban az összes háztartás számának növekedése ellenére a munkanélküliség csökkenése elsősorban a nagyobb létszámú háztartásokban érzékelhető, ugyanakkor azonban súlyos egyenlőtlenségek is tapasztalhatók. Az ország egyes területein, egyes korcsoportok esetében jelentős különbségek alakultak ki, amelyek az által ánostól eltérő eszközök alkalmazását igénylik. A munkanélküliként regisztrált, de a járadékra jogosultságot már elvesztettek közül szociális jellegű segélyezésben, a munkanélküliek jövedelempótló támogatásában, ezt követően rendszeres szociális segélyben r észesülhetnek azok, akiknek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori minimumának 80 százalékát. (8.30) Tisztelt Országgyűlés! Az egyik legáltalánosabb, legszélesebb kört érintő támogatási forma a közhasznú munka végzés. Az önkormányzatok által szervezett munkákban regisztrált munkanélküliek vehettek részt; elsősorban a tartósan munkanélküliek. 1994ben csaknem 70 ezren, '96ban azonban már több mint 140 ezren dolgoztak rövidebbhosszabb ideig közhasznú munkásként közülük 65 ezren csak jövedelempótló támogatásban részesülő munkanélküliek voltak. A településeken szervezhető közhasznú munkáknál szélesebb lehetőségeket keres - ágazatközi együttműködéssel - a tavaly alakult Közmunka Tanács. Az e célra elkülönített költs égvetési összegből fedezett erdőtelepítési, árvízvédelmi, környezetvédelmi, egyéb programokban 1996ban 7000 tartósan munkanélküli kapott átlagosan három hónapig munkalehetőséget. Idén és jövőre is egyre inkább fölerősödnek az aktív programok és eszközök r egionális felhasználásának eltérései, a tartósan munkanélküliek, a korszerű munkahelyteremtést és a rokkantak foglalkoztatását támogató programok; a hátrányosabb helyzetben levő térségekben pedig változatlan lesz a közhasznú munka támogatásának jelentősége . A '80as évek háztartásstatisztikai adatai szerint a lakáskiadások, lakbérek, rezsikiadások, a hiteltörlesztés a háztartási kiadások 1015 százalékát tették ki. A '90es években a lakáskiadások lényegesen megnőttek. A magyar háztartási panel adatai szer int a háztartások - átlagosan - jövedelmeik egynegyedét költik lakással kapcsolatos költségeik fedezésére. A háztartások harmada a háztartásjövedelem 30 százalékánál is többet költ a lakással kapcsolatos kiadásokra. Az emelkedés tehát jelentős, nemzetközi összehasonlításban azonban ezek az arányok nem tekinthetők különösen magasnak. A lakáskiadások természetesen a legalsó jövedelmi csoportokba tartozó családoknak okoznak igazán súlyos problémát. Bár a jobb jövedelmi pozícióban lévő háztartások kétszer anny i rezsit fizetnek, mint a rosszabb helyzetűek, de ez így is - hiteltörlesztéssel együtt - csupán 15 százalékát teszi ki a jövedelmüknek. A legalacsonyabb jövedelmi csoportba tartozók jövedelmük 42 százalékát költik el lakásukkal kapcsolatban. Megállapíthat ó, hogy Magyarországon a lakásprobléma természete is alapjaiban változik. A kormány 1996ban elfogadott lakáspolitikai koncepciója tükrözi a lakáspolitika váltásának szükségességét. Ennek következtében született meg a lakástakarékpénztár, és indult kísérl eti, nonprofit lakásépítési program a hátrányos helyzetűek számára. További lépések szükségesek azonban az önkormányzatok ösztönzésében a olcsó bérlakások kialakításához, illetve a lakásállomány szükséges felújításának támogatásában. Az önkormányzatok az ú gynevezett szociális normatíva részeként 12,7 milliárd forint hozzájárulásban részesülnek 1997ben a lakásépítés és fenntartás támogatásának céljára saját eszközeik kiegészítéseként, míg a költségvetés összes lakás célú kiadása 76 milliárd forint. Az apró falvas településeken élő családok számára komplex segítséget nyújt a falugondnoki rendszer. Ez a viszonylag új, az utóbbi években dinamikusan fejlődő szolgáltatási forma ma már az aprófalvak körülbelül 40 százalékában van jelen. A falugondnoki szolgálatok fejlesztésére ebben az
