Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 15 (310. szám) - A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló törvényjavaslat, valamint a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának lezárása - A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - SZÖLLŐSI ISTVÁNNÉ (MSZP):
1800 Jó lenne azonban, ha BorsodAbaújZemplén, Nógrád és SzabolcsSzatmárBereg megyék mellé ismét felkerülhetne a felzárkóztatási program listájára Békés megye, hiszen a néhány évvel ezelőtti Alföldprogram nem valósult meg minden ele mében, és mintha ma elfeledkeztek volna erről a tervezetkészítők. E tekintetben példaértékűnek tartom, hogy a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium milyen erőfeszítéseket tesz. Prognosztizálható ugyanis a problémahalmaz, amely a DélAlföldön fog jelentkezni vizes problémák formájában, árvíz, belvíz, szennyvíz kérdéskörben. A beruházási célprogramok keretében gondolt a Vízügyi Minisztérium a Békés megyében nagyon is jelen levő, sajnálatosan jelen levő vízkárelhárításra, ezen belül az elsőrendű árví zvédelmi művek fejlesztésére és rekonstrukciójára. Nyilván tovább fogja majd folytatni azon töltési szakaszok, védvonalak fejlesztését, megerősítését, amelyek védelmi biztonsága sajnos mára már egyáltalán nem megfelelő, például a KettősKörös mentén. Az ig en költséges műtárgyak rekonstrukciója szintén tovább folytatódik '98ban, akár a békésszentandrási nagy műtárgyra gondolhatunk. A síkvidéki vízrendezési művek védképességének javítása érdekében a Körös Vidéki Vízügyi Igazgatóság szivattyútelepeinek munkál atait elengedhetetlenül szükségesnek tartom folytatni, és örülök, hogy erre utal a költségvetési törvény tervezete. Eddigi szokásaimtól eltérően meg kell köszönjem a parlament környezetvédelmi bizottságának, a kormány minden érintett tárcájának, ezen belül elsősorban a Környezetvédelmi Minisztériumnak, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumnak, hogy nem kallódott el az a javaslatom, amelyért tavaly ilyenkor olyan keveset adtam volna: ez a magyarországi holtágak megmentésére vonatkozó elgondolás v olt. Az elmúlt évtizedekben - mint önök előtt ismert - a Duna, a Tisza, de főleg a Körös holtágainak kezelését elhanyagolták, a vízminőség romlott, és most örömmel látom, hogy a költségvetési törvény tervezetében javasolt százmillió forint elindíthatja végre ezen holtágak vízminőségének javítását, a mederkotrást, a vízszintszabályozást, a hal- és vadállomány megtartását, és nem utolsósorban a turizmus helyzetének javítását. (14.40) Egy másik, ugyancsak a Közlekedési, Hírközlési és Ví zügyi Minisztérium feladatkörébe tartozó kérdésről is szeretnék szólni. Az Alföld és ezen belül Békés megye közlekedése, útjainak minősége legendásan rossz; nemcsak Magyarországon, hanem a határon kívül is tudják ezt. Természetesen nemcsak azért kellene ut akat építeni, mert különben nem jön a hőn áhított befektető, hanem azért is, mert az alföldi városok főútvonalainak forgalma kétségbeejtően zajos, igen nagy a rezgésártalom, és a gyalogátkelőhelyek életveszélyesek. Ezért véleményem szerint nemcsak Gyula, h anem valamennyi főútvonal mentén érintett Békés megyei város és Szarvas közlekedésének helyzetét is érdemes lenne - ha nagy erőfeszítés árán is - megkezdeni javítani. Nyilvánvaló, hogy a költségvetési pénz, az Útalap, a Pharesegély és az önkormányzati hoz zájárulás együttese adhatja meg ebben a kívánt eredményt. Szívesen látnék akár most, akár a későbbiek során ezzel kapcsolatos koncepcionális elképzelést, akár a mai, úgynevezett gördülőtervezésnek nevezett módszerrel is. Tisztelt Képviselőtársaim! A költsé gvetési törvény tervezetének tanulmányozása során számos háttéranyagot, kiegészítő anyagot is át kellett tanulmányozni. Így például, mint említettem, a KSH jelentéseit, melyet a képviselők rendszeresen megkapnak. A kiadvány 1997. évi VII. számában, az ideg enforgalommal foglalkozó fejezetben olvasható néhány, részben megnyugtató, de sok összefüggésben nyugtalanító adat is. Az idegenforgalmi főszezon első hónapjában, júliusban, a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma a külföldi vendégforgalom csökkenése f olytán nem érte el az egy évvel korábbi szintet. A csökkenés mögött a külföldi turisták számának nagyarányú visszaesése áll. A szállástípusok közül a folyamatosan visszaszoruló szervezett fizetővendéglátás mellett jelentősen csökken a turistaszállók és a k empingek forgalma is.
