Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 15 (310. szám) - A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló törvényjavaslat, valamint a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának lezárása - A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - GYIMÓTHY GÉZA (FKGP): - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. SZABÓ LAJOS MÁTYÁS (MSZP):
1791 nagyon fontos eleme az ország irányítása egész rendszerének. A külügy - mondták valami kor a turizmusra vonatkoztatva, én most ezt a hasonlatot alkalmaznám a külügyre - valamiféle füstmentes, füst nélküli iparként is kezelhető. Hiszen ki utasítaná vissza azt, hogy a külügyi síkon végzett munka nagyon fontos kapcsolatokat hozhat Magyarország egészének, hogy ezeken a kapcsolatokon keresztül épülhet a gazdaság, a kultúra, a társadalmi kapcsolatok egész sora egészen a népi diplomáciáig. Természetesen ki merné elvitatni annak a szerteágazó hasznát, ha mindennek a tevékenységnek köszönhetően végül is az ország úgynevezett arculata, imagee - idegen szóval, fogalommal élve - jó. Az, hogy egy országot külföldi partnerei vagy a világ miként ítél meg, nemcsak valamiféle lélektani emelkedettséggel mérhető, hanem teljes egyértelműséggel pozitív gazdasági haszonnal, ha úgy tetszik, pengő forintokra váltható dolog. Nem tartom véletlennek azt, hogy a jó országkép, amely itthon persze nem tartozik a legfontosabb, választási eredményt pozitívan növelő tényezők közé, mégis akkor, amikor a költségvetés és a külüg yi munka összefonódásáról, kapcsolatairól beszélünk, erősen hangsúlyozandó. Azt hiszem, hogy természetesen amikor tudjuk azt, hogy egy országról alkotott kép soksok tényező együttes hatásaként formálódik, mégis hozzátehetjük, hogy mindazok az emberek, aki k szaktudásukkal, kemény munkájukkal hazánkon kívül dolgoznak azon, hogy elfogadottságunk mind magasabb szinten, mind nagyobb aprópénzre váltható eredménnyel valósuljon meg, köszönetet érdemelnek. (13.50) E pulpitusról tehát hadd mondjak köszönetet minden, a diplomáciában dolgozó magyar állampolgárnak azért, hogy az a kép, amely 1997ben egyértelműen jónak minősíthető, olyan, amilyennek mondottam. A következő gondolatmenetem, pontosan ezt folytatva most már nagyon konkrét. Az 1998as költségvetés idevonatko zó részének teljes összege 22,853 milliárd forint. Nagy összeg? - nagy összeg. Ebből a bevételi oldalon 4,5 milliárd, az állami támogatás összege 18,4 milliárd forint. Abból sem szabad titkot csinálni, hogy az 1997. évi költségvetésben megkezdődött emelked és tovább folytatódik, és a Pénzügyminisztériummal közös megállapodás értelmében ez az 5,7 milliárdos emelkedés 45 százalékkal fejezhető ki. Én azt hiszem, az előbb általános gondolatmenetben kifejezettek mellett számos más oka is van annak, hogy az idén i smét emelkedett az az összeg, amelyből a külügyi munka forrásai biztosíthatók. Szeretném azt is hangsúlyozni, hogy a külügyi munka az a sajátos politikaszelet is, amelyben a főbb kérdések tekintetében a mai napig is, merem remélni, létezik a parlamenti pár tok egyetértése, konszenzusa. A három pillér, amelyen az elmúlt három évben és jövőre is a magyar külpolitika áll, azt hiszem, örvendetesen gyarapodott tevékenységi feladatait tekintve. Így az első pillér, az euroatlanti integráció, azt hiszem, egyértelmű en, könnyen belátható módon szaporította ezeket a feladatokat. Ilyen az, hogy meghívást kaptunk a NATOba, hogy hamarosan az Európai Unió részéről is hasonló meghívást várunk, hogy ezzel kapcsolatban komoly plusz tevékenység, feladat keletkezik a külügyi v onalon. Nem véletlen, az elmúlt napokban hallhatták, hogy nagyköveti szintre emelkedett a NATOnál Magyarország képviselete. Meg kell erősíteni mindazokat a csapatokat, amelyek részt vesznek a NATOval folytatott csatlakozási tárgyalásokban. Ugyanakkor el kell mondani azt is, hogy létrejött az Euroatlanti Partnerségi Tanács, amelyben szintén biztosítani kell jelenlétünket. De a Partnerség a Békéért című együttműködésben is további feladataink vannak. Az európai uniós integrációs folyamatban a csatlakozási tárgyalások elkezdésére számíthatunk a következő év első felében. És azt hiszem, akkor, amikor elmondhatjuk azt, hogy az elmúlt évben létrejött integrációs államtitkárság és a mellette működő kabinet jó, hogy van, nyilván könnyen beláthatjuk, hogy a követk ező évben szintén nagyon meg fognak nőni feladati terhei.
