Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 15 (310. szám) - A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló törvényjavaslat, valamint a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának lezárása - A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DR. KÁDÁR BÉLA (MDF): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - CSÉPE BÉLA (Fidesz):
1775 Én is köszönöm. Szintén két perc ben adok szót Kádár Béla úrnak, Magyar Demokrata Fórum. DR. KÁDÁR BÉLA (MDF) : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Ha Bauer képviselő úr, professzor úr emlékezetére hivatkozhatom, akkor legyen szabad emlékeztetnem arra, hogy tegnap az egyik kritikai észrevételem a z volt, hogy a költségvetés struktúrájával szemben is vannak kifogásaim. Azt nehezményezem, hogy egy ilyen helyzetben, amely valóban a külső feltételek oldaláról kivételes, nem volt mód nagyobb mértékű deficitlefaragásra, nem volt mód a versenyképesség, az európai uniós felkészülés - de ide tartoznak egyébként az oktatási ráfordítások is - növelésére, hiszen az európai uniós versenyképesség többek között a jelenlegi fejlesztéseken, beruházásokon, de nemcsak fizikai, hanem oktatási, szellemi beruházásokon ál ló tőkeképzésen is múlik. Eközött nincs semmiféle ellentmondás. Ez a struktúrában való kedvezőtlen elmozdulás, a nem egyenlő mértékkel mérés, olyan területek támogatása, amelyek inkább rövid távú és főleg politikai közérzetjavító hatásúak, szemben a hosszú távú idő követelményeinek a szolgálatával. Ez nagyon is egybevág, tisztelt képviselőtársam, mert semmi ellentmondás nincs. Tulajdonképpen azt sem szabadna zokon venni, ha bizottsági előadók szólnak itt, a parlamentben, elsősorban abból a szemszögbő l szólnak, hogy az ő területükről, az ő kompetenciájukból milyenfajta lemaradásokat, netántán hiányosságokat látnak. Itt minden egyes bizottságban lehetnek eltérő súlypontok, mert mindenki másfajta tapasztalatokkal, élményekkel jő. A kormányzat munkája els ősorban a szintetizáló, összehangoló munka. Ha ezt nem sikerül elvégezni, az persze nem az egyes területekért felelős és kompetens szakértők bűne. Köszönöm, elnök asszony. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is kös zönöm. Több kétperces felszólalásra nem történt jelentkezés. Szólásra következik Csépe Béla úr, a Fidesz részéről. Szólásra készül Kertész István úr, Magyar Szocialista Párt. Megadom a szót Csépe Béla úrnak. CSÉPE BÉLA (Fidesz) : Tisztelt Elnök Asszony! Tis ztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy a Fideszfrakció részéről tovább fűzzem a gondolatokat, a véleményeket a jövő évi költségvetés tervezetéről, de egyben az én véleményem útján a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség álláspontját is isme rtessem. Nos, véleményem szerint a következő évi költségvetés vitája valóban kiemelt jelentőségű, hiszen e parlamenti ciklus utolsó költségvetéséről van szó, utolsó beterjesztett költségvetéséről. (12.30) És ez nyilván a politikai pártoknak, a hozzászólókn ak arra ad módot, hogy itt a ciklus végén egy kicsit az egész ciklust értékeljük, és nyilvánvalóan kitekintsünk az új ciklusra. Tehát bizonyos időszakok értékelése történik meg ebben a vitában, és a mai napon elhangzottak is ezt mutatják, hiszen a gondolat ok nagyon sokszor már egész régi időkben járnak, a nyolcvanas években, vagy talán még korábban. Az én véleményem szerint az a beállítás, mely szerint itt a javuló gazdasági helyzet lényege az, hogy ebben a ciklusban megtörtént egy stabilizáció, amelynek fő eseménye volt a Bokroscsomag beterjesztése és elfogadása, és ez megalapozta a kibontakozás feltételeit, és íme, most abban a helyzetben vagyunk, hogy már élvezhetjük ennek a gyümölcseit; úgy vélem, ez a beállítás nagyon erős szimplifikáció, és semmiképpe n nem üti meg azt a mértéket, amelynek tulajdonképpen itt érvényesülnie kellene. Ezért én itt röviden fölvetem azt, hogy ezekből a megközelítésekből nagyon is hiányzik a történelmi lépték, sokkal szélesebben kellene korszakolni. Itt is szeretnék utalni arr a, ha már előttem is utalások történtek jóval korábbi évekre, hogy bizony körülbelül 1950től napjainkig terjedő korszakról beszélhetünk, amelyen belül nyilván a törésvonalat a '90. év képezi. Véleményem
