Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 15 (310. szám) - A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. TAKÁCS IMRE (MSZP): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. SCHAMSCHULA GYÖRGY (független):
1762 nyereségét növeli. Nagyon érthető, hogy ezek után évi többszörös áremeléssel kell a magyar fogyasztónak számolni, hiszen a külföldi befektető - érthető módon - magas nyereséget kíván, az állam pedig, hogy ezt valamiképpen kompenzálja, a lakosság adójából nyújt támogatást a fogyasztók egy részének. Hölgye im és Uraim! Nemcsak az elmúlt évek elhibázott gazdaságpolitikájának következményeit tárja elénk a költségvetés, hanem 1998ban is olyan irracionális folyamatokat támogat, amelyek érthetetlenül emésztik fel az ország erőforrásait, és mint a pókhálóban verg ődő légy, egyre jobban belebonyolódik a kormány a számára megoldhatatlan problémák tömegébe. Ebből csak egyet emeljünk ki, a Magyar Államvasutak támogatásának kérdését. A következő évben a költségvetés 41 milliárd forint támogatást kíván nyújtani a MÁVnak . Ez egyrészt azt jelenti, hogy az összes kiadás 1,5 százalékát a MÁV kapja meg, és ez elviselhetetlen egy ilyen költségvetési hiánnyal küszködő ország számára másodsorban értelmetlen, mert a MÁV az elmúlt évek kiemelt támogatásait sem tudta megfelelően ka matoztatni, hiszen gazdasági mutatói folyamatosan romlanak, a műszaki megújulás elmarad az általános elhasználódás ütemétől, a megkezdett programjai befejezetlenül állnak - mint például a BudapestBécs gyorsvonati összeköttetés kiépítése. A vasúttársaság e gyre kilátástalanabb helyzetbe kerül, amihez persze nagyban hozzájárul a nemrég leváltott vezetők tevékenysége, akik eladhatatlan ócskavas vagonokat szereztek be drága pénzen, és még folytathatnánk a sort a MÁVban történt visszaélésekkel. Ezzel szemben az ország autópályahálózatának további bővítésére a költségvetés csupán 3,5 milliárd forintot irányoz elő, ami csupán 8 százaléka a vasút megsegítésére fordított előirányzatnak. Ez annál furcsább, mert köztudomású, hogy Magyarországon az áruforgalom 80 száz aléka közúton bonyolódik le, tehát ha valamit, úgy a gyors, biztonságos és viszonylag környezetkímélő szállítást kellene elsősorban segíteni. Emellett egyetlen szó sincs arról, hogy miként kívánja a kormány autópályaépítésekkel a jelenlegi, nagyon elmarad ott közlekedési infrastrukturális szintet gyorsítva modernizálni, és valamiképpen az európai csatlakozásunkat ezzel előmozdítani. (11.30) Hiszen ha már a MÁV nem tudja megoldani például KeletMagyarországon a személy- és teherszállítás megfelelő szintű biz tosítását, akkor meg kellene teremteni a lehetőséget, hogy legalább közúton gyorsan el tudjanak jutni az ország másik részébe a polgárok, az áruk. Nincs egy szó sem a költségvetésben arról, hogy a jelenlegi magas autópályadíjakat mivel kívánja a kormány mé rsékelni, vane koncepciója, vane elképzelése például az autópályatársaságok államosítására. Vagy milyen módon próbálja mentesíteni a polgárokat egy ilyen, számunkra, a mi fizetési kategóriánk mellett is elviselhetetlenül magas kiadástól? Nincs szó arról sem, hogy a kormány valamiképpen megpróbálná fenntartani a díjmentességet a már meglévő autópályákon, sőt, a költségvetésben meg fog jelenni az M3as autópályának a bevételi tétele is. Tisztelt Országgyűlés! A jelenlegi költségvetés 425 milliárd forint hi ánnyal számol. Ez azt jelenti, hogy a kiadások közel 20 százaléka nincs bevételekkel fedezve, tehát minden ötödik forint, amelyet a kormány kifizet, a jövő évek, esetleg a jövő generációk adósságát növeli. Véleményem szerint ez az elviselhetetlenül magas é s teljes mértékben indokolatlan hiány is meghatározza Magyarország következő 10 évének költségvetési folyamatait. Persze ehhez hozzá kell még vegyük, hogy a külföldi és belföldi adósságok jövő évi kamatfizetése és törlesztése további 420 milliárd forint te rhet ró a kormányzatra, és nincs még előttünk az államháztartás más veszteségforrásait bemutató Országos Egészségbiztosítási Pénztár és Nyugdíjbiztosítási Pénztár költségvetése sem, márpedig ezek is jelentős hiányt fognak nekünk produkálni. (Keller László: Ott van, be van nyújtva!) Ha ezeket szépen egymás mellé tesszük, kibontakozik előttünk az a felelőtlenség, amellyel a kormányzat az ország pénzügyeit kezeli. Mindezekből egy választási költségvetés képe tárul elénk, ahol a kormányzat az ország erőforrásai t messze meghaladó mértékben költekezik, és a választási évben mindent egy lapra tesz fel, hogy meg tudja hosszabbítani kormányzati tevékenységét. (Gaál Gyula: Most nem a '94es évről van szó!) Ha ez sikerülne neki, akkor a következő évben egy újabb
