Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 15 (310. szám) - A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BOGÁR LÁSZLÓ (MDNP):
1755 Azt gondolom, hogy ehhez a költségvetés lehetőséget nyújt, és tovább kell lé pni ezekben a preferenciákban a kormánynak is, illetve a parlamentnek is a költségvetés elfogadása során. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megköszönöm Veres János képviselő úr felszólalását. Szólá sra következik Bogár László képviselő úr, a Magyar Demokrata Néppárt részéről. Az ő felszólalásával ér véget az elsőkörös felszólalás. Őt követi majd Schamschula György független képviselő úr. Megadom a szót Bogár László képviselő úrnak. DR. BOGÁR LÁSZLÓ ( MDNP) : Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Ház! Miközben a '98as költségvetési törvényjavaslat általános indoklását olvastam, látva a lendületesen elegáns, a közgazdaságtan szaktudomány mivoltára egyébként joggal büszke fordulatokat, kicsit elmerengtem. Az jutott eszembe: milyen kár, hogy ma már csak elég kevesen tudják azt, hogy hogyan is jelent meg annak idején a közgazdaságtan a világtörténelem színpadán. Talán sokan meghökkennének, ha megtudnák, hogy a közgazdaságtan valójában erkölcsbölcseletek laza füz éreként, tehát mint egyfajta morálfilozófia került be az elméletek történetébe. A tradicionalitásból a modernitásba átlépő XVIXVII. századbeli európai társadalmakat, belső viszonyaikat igencsak felforgató piaci erők rászabadulása a létezés minden szegmens ére természetesen érthetővé tette azt, hogy van egyfajta törekvés, egyfajta igény arra, hogy legalább azokat az alapvető erkölcsi normákat megfogalmazzák, amelyek némi esélyt adnak ezen sokkhatások kezelésére. Zárójelben hozzátenném, hogy aztán erre a szer epre végül is a kor születőben lévő közgazdaságtana nem mutatkozott alkalmasnak, és ezeket a problémákat, a megoldást, tehát a kialakuló gigantikus társadalmi deficitek kezelését időben, térben való továbbhárítását egy egészen más dolog oldotta meg, amit a későbbi korok gyarmatosítás címszó alatt ismertek meg. Azon töprengtem a költségvetési törvényjavaslat papírjainak böngészése közben: milyen kár, hogy ennek a kora közgazdaságtan erkölcsfilozófiájára jellemző erkölcsi emelkedettségnek ma már nem sok nyomá t tapasztaljuk. A korai közgazdaságtan legalább kísérletet tett arra, hogy a gazdaság, a születőben lévő piacgazdaság mozgásait a komplex társadalmi, kulturális, civilizatórikus méretű összefüggésekbe ágyazva helyezze el, és találjon választ azokra a feszü ltségekre, amelyeket a piaci erők kiváltanak. Elszomorító, sajnos, hogy ma már úgy lehet egy társadalom következő évre szóló alapvető jelentőségű gazdasági folyamatairól és funkcióiról, a népszuverenitást megtestesítő parlament elé terjesztett dokumentumma l szólni, hogy közben fel sem merül, hogy a hűvös racionalitással és eleganciával megmunkált pénzügytechnikai felszín alatt úgy mellesleg egy társadalom létezéséről van szó. Pontosabban - és erről már számos képviselőtársam szólt - nem is egy társadalomról , hiszen ami kiderülőben van az elmúlt évtized során, az éppen az, hogy a magyar államhatárok között nem egy társadalom, hanem egymástól - általános életviszonyait és kultúráját, tehát alapvető jellemzőit illetően - rohamos gyorsasággal távolodó két társad alom létezik. Még mielőtt erre rátérnék, csak annyit mondanék: nem szeretnék igazságtalan lenni. Ittott valóban szerepelnek a dokumentumban, az előterjesztésben utalások - az általános indoklásban - a társadalmi viszonyokat illetően. Ezek az utalások azon ban csak még inkább hangsúlyozzák a költségvetés általános szemléletét, hiszen a társadalom ezekben a hivatkozásokban általában mint a pénzügyi egyensúly vagy éppen az antiinflációs politika szimpla derivátuma jelenik meg, olyan közegként, amely érthetetle n módon ellenáll a fenti kategóriákban megfogalmazódó monetáris céloknak például azzal, hogy várakozásaiban - ki tudja, miért - rendszeresen szembemegy azzal. Tisztelt Ház! A '98. év költségvetése több szempontból is nagy jelentőségű dokumentum. Az egyik o k értelemszerűen az, hogy valamikor a jövő év közepén új kormány kezdi el működését. Ez a kormány az év második felében tevékenységét óhatatlanul azok között a keretek között indítja el,
