Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 15 (310. szám) - A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - VARGA MIHÁLY (Fidesz):
1734 Az elmúlt három évben hasonló folyamatok játszódtak le a bűnözés területén. A közbiztonság helyzetét jelzi, hogy Magyarországon 68 másodpercenként köv etnek el bűncselekményeket, 6 percenként feltörnek egy lakást, 33 percenként lopnak el gépkocsikat, emberéletet 34 óránként oltanak ki. A magyarországi helyzet nemzetközi megítélését jelzi, hogy NyugatEurópában bérelt autóval tilos Magyarországra jönni ha pedig külföldi állampolgár a saját kocsijával akar ideutazni, akkor gépkocsijára nem kötnek biztosítást. A FideszMagyar Polgári Párt véleménye szerint ilyen mértékű bűnözési hullámnál már nemcsak az anyagi kár számít. Az anyagi kár természetesen tragikus , ha hosszú évek munkájával összespórolt gépkocsiról, nyaralóról vagy más értékről van szó. De egyre súlyosabbnak tartjuk a társadalmat demoralizáló hatást, azt a lélektani nyomást, amit az ilyen mértékű bűnözés jelent. Kert- és nyaralótulajdonosok mondják el, hogy sok esetben már nem is jelentik a gyümölcs, zöldség, kisebb szerszámok eltűnését, mert reménytelennek tartják, hogy a tolvaj kézre kerüljön, vagy az eltulajdonított tárgyak valaha is megkerüljenek. A föld magántulajdonba kerülésével megnőtt a tan yatulajdonosok száma, akik riasztó történeteket mesélnek jószáglopásokról, betörésekről. Néhány nagyváros, egyegy városrész sötétedés után elnéptelenedik, az emberek, főleg az idősek, félnek az utcára menni. Egy országot nem lehet félelemben tartani, ezér t a Fidesz javasolni fogja azon kiadások módosítását, amelyek a közbiztonság, a közrend, a magántulajdon és a személyes védelem megerősítését szolgálják. Tisztelt Ház! A veszélyes következményekkel járó társadalmi folyamatok mellett olyan gazdasági folyama tokról is be kell számolnunk, amelyek nem szerepelnek vagy éppen csak említést kapnak a kormánypropagandában. Emlékezzünk vissza, tisztelt képviselőtársaim, a magabiztos kijelentések ellenére az MSZPSZDSZkormánynak nem volt elképzelése a gazdaságpolitiká ban. 1994 júliusától kilenc hónapon keresztül nem történt semmi. A kormány bénult állapota, tehetetlensége hozzájárult a '95 elejére a valóban súlyos gazdasági helyzet kialakulásához. (Derültség az MSZP soraiból.) Ekkor kezdődött el az az inflációemelkedés , amely a mai napig veszteséget okoz vállalkozóknak és megtakarítóknak egyaránt. Ha egy egyszerű mérőszámmal akarom kifejezni a pénzromlást, akkor elég a valutaárfolyamokat idéznem. A Hornkormány hivatalba lépésekor egy dollárért 99 forintot adtak, ma, 19 97 októberében egy dollárért 200 forintot kell fizetni. Egy másik példával élve: ha valaki a Hornkormány alakuló ülésének napján betett száz forintot az asztalfiókba, akkor ma, három év után azért a száz forintért 1994hez viszonyítva csak 40 forintnyi ér tékben vásárolhat. A polgárok joggal kérdezhetik meg: hová tűnt 60 forint a 100 forintból? Ennek egy részét bizony a kormány tette zsebre, az 199596 közötti jövedelemcsökkentő, keresletszűkítő politikájával. A BokrosMedgyessy gazdaságirányítás kétlelkű v olt az inflációval, mert miközben inflációellenes lépésekről beszélt, ezenközben kihasználta az infláció állami kiadásokat és jövedelmeket értéktelenítő hatását. Az éves infláció szintje ma is közelebb van a 20, mint a 10 százalékhoz, a pénzromlás a kormán y állításai ellenére továbbra is jelentős. Nem véletlen, hogy a sokat emlegetett nemzetközi fórumokon éppen ezért kap elmarasztalást a magyar gazdaságpolitika. (Bauer Tamás: Elmarasztalást?) Az infláció fegyvere jelentős szerepet kapott a gazdasági ámokfut ásnak tartott Bokrosprogramban is. Ma, amikor a népszavazás ügyében a kormány újra alkotmányt sértett, nem árt arra emlékeztetni, hogy a Bokroscsomag annyi pontban sértett alkotmányt, hogy máshol két igazságügyminiszter is belebukott volna. Nálunk minth a nem történt volna semmi. Ez a nagyvonalúság egyébként végig jellemző volt az elmúlt három év gazdaságpolitikájára. A gazdasági jogalkotás nem tudott úgy egyik évben sem adótörvényt módosítani, hogy abból ne lett volna botrány a következő évben. Emlékezzü nk vissza, tisztelt Ház, 1994 végén módosult a személyi jövedelemadóról szóló törvény, rossz formában jelent meg az átalányadózás lehetősége, ezt év közben máris módosítani kellett! 1995 végén módosult az adótábla, minek következtében februárban kevesebb b ért vihettek haza a munkavállalók. A miniszterelnök bocsánatot kért, jött az újabb módosítás. 1996 végén módosult a mezőgazdasági kistermelőket érintő adózás, a következményre
