Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 8 (294. szám) - Bejelentés új frakcióvezető megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SZEKERES IMRE (MSZP):
18 igazat adni, amelyek szerint a kormány kezdeményezése nem más, mint hogy enn ek a jogát kívánja kisajátítani, és meg akarja hamisítani a kezdeményezők szándékát. Ma ott tartunk, hogy a Magyar Demokrata Fórum képviselői több mint százezer aláírást gyűjtöttek össze - hasonló nagyságrend a többi szervezetnél is tapasztalható. Előbbut óbb a népszavazás kiírása elkerülhetetlen. Végezetül az ominózus átvilágításról, hisz úgy gondolom, példátlan Európa történetében, hogy egy miniszterelnököt a közélet tisztaságának érdekében egy bírói testület a törvény alapján lemondásra szólí t fel. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Ez a törvény a végleges formáját 1996ban nyerte el, és ezt a törvényt, tisztelt képviselőtársaim, önök is megszavazták. (Taps az MDF, a Fidesz é s az MDNP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Szekeres Imre képviselő úrnak, aki az MSZP képviselőcsoportjának nevében szól. DR. SZEKERES IMRE (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Volt egy illúziónk. Az illúzió arról szólt , hogy a parlamenti ciklus negyedik évében, bár jönnek a választások, talán van néhány olyan ügy, amiben értelmesen lehet majd itt vitatkozni, szakmai alapon, félretéve azt, hogy versenyben vagyunk egymással. Ez az illúzió abból táplálkozott, hogy azok az ügyek, amelyek most előttünk vannak és döntésre várnak, hosszú távon jórészt meghatározzák az ország életét, legyen szó a gazdaságról, a kultúráról vagy a jog intézményeiről. És akkor, amikor a szocialista frakció arra vállalkozott és azt javasolta a kormá nynak, hogy ilyen hosszú távú ügyekkel foglalkozzunk, akkor az volt az illúziónk, hogy erről itt értelmes, világos és szakmailag megalapozott vita folyhat majd. Azt gondolom - bár kockázatos minden előzetes értékítélet az első nap után , az ellenzéki frak cióvezetők felszólalása ezt nagymértékben megkérdőjelezi. Ezt sajnálom, de ezek szerint elkerülhetetlen. Sajnálom azért, mert egy kicsit kedvezőbb helyzetben - mint ahogy az elmúlt éveket átéltük mind a gazdaságban, mind a társadalom többi szférájában - le nne mód arra, hogy valóban hosszú távú ügyekkel foglalkozunk. Mert igaz az, és nem parlamenti vita dönti el, és nem innenonnan előrángatott, rosszul elmondott vagy félreérthető számok, hogy megváltozott a magyar gazdaság helyzete, és jobb lett. Kezemben v an az Economist e heti száma, amely az ipari termelésről szól. Magyarország az első a felsorolt országok között 16,9 százalékos utolsó havi indexszel. A következő ilyen ország, amely 10 százalék fölött van, egyébként Malaysia. A tények tehát makacs dolgok, ahogy Torgyán József mondta egy bizonyos vitán Sztálinra hivatkozva, de a tények makacs dolgok természetesen mindenki számára, akár kívülről, akár belülről fogalmazódnak meg. Van tehát egy esély, van esély arra, hogy a gazdasági növekedés több mint 3 száz alékos legyen, van esély arra, hogy az infláció évente több mint 5 százalékkal csökkenjen, van esély arra, hogy valóban javuljon az emberek életkörülménye, legyenek aktív dolgozók vagy nyugdíjasok. S az igazi kérdés az, hogy ennek az esélynek a kihasználás áért kivel lehet együttműködni, kivel lehet együtt dolgozni. Mi mindenkivel együtt kívánunk dolgozni, aki ennek az esélynek a kihasználásában, felhasználásában, az ország javára való fordításában segít nekünk. De ha nem lesz ilyen társ az ellenzéki parlame nti pártok közül, a szocialista frakciónak szilárd elhatározása, hogy akkor is meg fogja ezeket a javaslatokat valósítani, mert felelősségünk az, hogy az országot jól kormányozzuk, és az is, hogy most már a gazdaság által megteremtett lehetőségek kereten b elül segítsünk az emberek gondjainak enyhítésében. Erre szolgált a nyugdíjak rendezése, a családi pótlék 30 százalékos emelése. Erre szolgált a gyermekvédelmi törvényben megfogalmazott havi 2300 forintos támogatás, s erre szolgált mind az anyasági, mind a gyermekgondozási segély 20 százalékos idei emelése. S erre fog szolgálni az, hogy javasoljuk a kormánynak, foglalkozzon olyan hosszú távú ügyekkel, mint a fiatalok pályakezdése, munkába állásuk, az egyetemisták lakhatási támogatása és tandíjhitelrendszerén ek elfogadása, a kisiskolások tejjel való ellátása, valamint a tankönyvellátás, amelyre oly sok szülő bosszankodva
