Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 9 (295. szám) - Döntés önálló indítványok sürgős tárgyalásáról - A menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi július 28-án elfogadott, az 1989. évi 15. törvényerejű rendelettel kihirdetett egyezményhez fűzött nyilatkozat visszavonásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság alelnöke, a bizottság előadója:
163 hazánkban, csupán azt, ho gy nem magyar hatóság bírálta el a kérelmüket, s ebből kifolyólag nem a magyar jog szabályai szerint. A genfi egyezményt és abban az előbb említett földrajzi korlátozást tartalmazó rendelkezést az 1989. évi 15. törvényerejű rendelet hirdette ki. Az akkori lépést az indokolta - mint ahogy az előbb említettem , hogy a térség országai közül elsőként csatlakoztunk a genfi egyezményhez, és az 1989et megelőző évtizedekben nem szerzett tapasztalatokat ezen a téren Magyarország. Így az akkori óvatosság, hogy nem minden földrészre kiterjedően vállaltunk kötelezettséget, azt hiszem, indokolt volt. Az eddigi gyakorlat szerint tehát az Európán kívüli menekültek esetében az eljárást az ENSZ menekültügyi főbiztosságának budapesti irodája bírálta el és bírálja el ma is. Ez azt jelenti, hogy a főbiztosság 1990 és 1996 között közel 2700 kérelmet bírált el, és ebből közel 260at pozitívan. A főbiztosság a menekültügyi eljárás során a kérelem sorsáról csupán egyetlen meghallgatást követően döntött, s ahogy az előbb is említet tem már, természetesen nem a magyar jogszabályokat vette alapul. Véleményem szerint a menekültügyi eljárás során az Európán kívülről érkezők esetében is biztosítanunk kell az általános garanciális szabályok érvényesülését, ezek között a jogorvoslatra való jogot is. A területi korlátozás feloldását indokolja egyrészről az is, hogy időközben minket követően a környező országok, így Csehország, Románia, Szlovénia, Szlovákia, Lengyelország, Bulgária éppúgy korlátozás nélkül fogadta el a genfi egyezményt. Ez a t ény tehát nagymértékben lehetővé teszi a menekültek befogadásával járó terhek arányosabb megoszlását. Alátámasztja az is, hogy ezt a területi korlátozást fel kell oldanunk, hogy a genfi egyezményhez csatlakozott államok közül jelenleg már mindössze öt olya n ország van, amely fenntartja ezt a korlátozást, mint például Kongó, Málta vagy Madagaszkár. Nem indokolt tehát mindezek mellett a területi korlátozás fenntartása, és azt kell mondanom, sajnálatos módon a történelem miatt az elmúlt években gazdag tapaszta latokra tehettünk szert ezen a téren. Tehát most már megfelelő jogi környezet kialakításával minden feltétel adott ahhoz, hogy ezt a területi korlátozást feloldjuk. Mondom ezt annál is inkább, hisz a menedékjog komplex szabályozása is a Ház elé kerül, és í gy meglesz az az anyagi és eljárásjogi szabályozás, ami biztosítja azt, hogy megfelelő módon tudjuk ezt a kérdést kezelni. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy hozza meg az országgyűlési határozatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖ K (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Az előterjesztéshez módosító javaslat érkezett, ezért a mai napon csak az általános vitára kerül sor. Megadom a szót dr. Mészáros István Lászlónak, az emberi jogi bizottság alelnökének, a bizottság előadójának. DR. MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ , az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság alelnöke, a bizottság előadója : Tisztelt Képviselőtársaim! Az emberi jogi bizottság támogatja a földrajzi korlátozás feloldását, hiszen ez a földrajzi k orlátozás idejétmúlt, és ahogy az államtitkár úr számadataiból is kitűnt, nem kell attól tartani, hogy a földrajzi korlátozás feloldását követően Magyarországot elárasztanák az Európán kívüli események miatt menekülők. Hiszen - újfent szeretném megismételn i ezeket a számadatokat - az elmúlt hét év alatt körülbelül 26002700 ilyen kérelem futott be, és ennek mindössze körülbelül 10 százalékát bírálta el kedvezően az elbírálásra jogosult szerv, az ENSZ menekültügyi főbiztossága. Ez a tény egyben azt is jelent i viszont, hogy eddig is volt lehetőség arra, hogy az Európán kívüli események miatt menekülők befogadást nyerjenek hazánkba, igaz, kérelmeiket nem a magyar hatóságok bírálták el.
