Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 13 (308. szám) - A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és mezei őrszolgálatról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. LUSZTIG PÉTER (MSZP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. PUHA SÁNDOR (SZDSZ):
1514 Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önkormányzati és rendészeti bizottság má jus 14ei ülésén tárgyalta a napirenden lévő törvényjavaslatot és egyhangúlag általános vitára alkalmasnak tartotta. A vita során rendkívül kevés hozzászólás hangzott el, ezek jelentős része a különböző szolgálati fajták fegyverhasználatának jogosultságát, az alkalmazott fegyver minőségét és az eljárás során alkalmazható egyéb kényszerintézkedések körét érintette. A felmerült vitás kérdésekkel együttesen is azonban a bizottság úgy gondolta, hogy a plenáris ülésen elhangzott észrevételek, a benyújtott módosí tó javaslatok alkalmassá teszik a törvényt a kívánt cél elérésére. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) (17.40) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Most az írásban előre jelentkezett képviselőtársaimnak adom meg a szót a következő so rrendben. Szót kap először Lusztig Péter képviselő úr, a Magyar Szocialista Párt részéről, őt követi Balsay István, a Fidesz részéről. Kérem képviselő urat, hogy fáradjon ki a pulpitusra; Balsay István képviselő úr után Puha Sándor, a Szabad Demokraták Szö vetsége részéről. (A továbbra is helyén ülő Dr. Lusztig Péter felé:) Szíveskedjék kifáradni! DR. LUSZTIG PÉTER (MSZP) : Elnök asszony, köszönöm szépen. Későbbi időpontban kívánom elmondani hozzászólásomat. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Akkor el őször Puha Sándor képviselő úr kap szót, a Szabad Demokraták Szövetsége részéről, őt követi majd Balsay István képviselő úr, a Fidesz részéről. DR. PUHA SÁNDOR (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő 4278. számú t örvényjavaslat a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi őrségről és a mezei őrszolgálatról szól, létesítésének és működésének feltételeit szabályozza, törvényi kereteit adja meg. Nézzük először a tervezet jogi előzményeit! A rendőrségről szóló 1 994. évi XXXIV. törvény 100. § (2) bekezdése szerint a törvényi szabályozást már 1995. október 1jéig meg kellett volna alkotni, a törvény elkészültéig pedig kormányrendeletben kell a kérdést szabályozni. A törvényi szabályozás ezért is halaszthatatlan, és azért elkerülhetetlen, mert olyan állampolgári alapjogokat érint, amelyeket csak törvényben lehet korlátozni: kényszerítő eszközök alkalmazása, fegyverhasználat, feltartóztatás joga, jármű átvizsgálása s a többi. Az átalakult és döntően a magángazdálkodás szférájába tartozó gazdaságban az állam szerepe az őrzésvédés területén is megváltozik. Vannak természetesen olyan területek, amelyek őrzésevédése a tulajdonviszonyoktól függetlenül is valamilyen mértékig állami feladat marad, érvényesülnie kell az álla m megkülönböztetett felelősségének. Ilyenek például a katasztrófaveszélyes területek, a pótolhatatlan nemzeti vagy természeti értékek védelme, vagy azok a területek, amelyek az állam működése vagy a lakosság ellátása szempontjából kiemelt fontosságúak. Néz zük, milyen szervezeti formában lehet az őrzővédő feladatokat megoldani! Ellátható ez fegyveres és rendvédelmi szervek hivatásos állományával, kizárólag állami feladatként, esetleg ugyanezen szervek elláthatják a feladatot megbízatás alapján bérmunkában. Az új társadalmi és gazdasági viszonyok kialakulásával azonban az ilyen közvetlen feladatellátás számtalan területen indokolatlan. Másik lehetőség, hogy szigorúan meghatározott feltételek mellett létre lehessen vagy kötelezően létre kelljen hozni biztonság i őrszolgálatot, amely a rendvédelmi szervek tagjainál ugyan szűkebb, de a pusztán vagyonvédelmi feladatot ellátóknál lényegesen szélesebb körű jogosítványokat kapjon. Ez a fegyveres biztonsági őrzés kizárólag azokon a területeken rendelhető el, ahol ehhez alapvető társadalmi érdek fűződik, vagyis az állam működése és a lakosság ellátásának biztonsága
