Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 13 (308. szám) - Az Egészségbiztosítási Alap 1997. évi pótköltségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDNP):
1501 A szociális bizottság ülésén el is mondta az Egészségbizt osítási Önkormányzat ott lévő képviselője a tavasszal, hogy most csak azért nem nyújtanak még be pótköltségvetést - bár a törvényi feltételei megvannak , hogy ne kelljen kettőt benyújtani az év folyamán, mert világosan lehet látni, hogy ezek a folyamatok mit fognak jelenteni. Tisztelt Képviselőtársaim! Itt most elhallgathatjuk azt a finoman csillapító szöveget, amit az államtitkár úrtól is hallottunk, hogy: kérem, a bevételek nem jöttek be, a kiadásokból több van, és ezért kell pótköltségvetés. Na persze! De talán beszélni kéne arról, hogy mit tervezett a Pénzügyminisztérium, és hogy a tervei mennyire voltak reálisak. Hiszen ez egy törvény, tisztelt képviselőtársaim, amit az Országgyűlés megszavazott, és ennek a törvénynek ugyanolyan törvénynek kellene lenn ie, mint az összes többinek. Ugyanolyan érvényesnek kellene lennie, mint például a büntető törvénykönyvnek vagy az egészségügyi törvénynek - ha egyszer majd érvényes lesz. Ez a költségvetési törvény az első pillanatban nem volt érvényes. És, tisztelt képvi selőtársaim, többek között azért nem volt érvényes - és ez az egyik legfontosabb dolog, és nagyon kérem, hogy ezen gondolkozzanak el , mert a Pénzügyminisztérium tervei alapján elindult egy úgynevezett járulékreformfolyamat; nagyon szép kifejezéssel élve járulékreformnak nevezték azt a megoldást, amit eredetileg benyújtottak a parlamentnek, és nem tudom, emlékezneke rá, úgy nyújtották be a parlament elé, úgy fogadta el a kormány, hogy még a kormánypárti képviselők sem tudták elfogadni azt a koncepciót, a mit a Pénzügyminisztérium agytrösztje kitalált, ami úgy értelmezi a járulékfizetést, hogy aki a legkevesebbet keres, arányában az után kelljen a legtöbbet fizetni. Az Országgyűlés ezt nem tudta elfogadni, az eredeti 4500 forintos egészségügyi hozzájárulás helyett óriási vita után született az 1800 forintos egészségügyi hozzájárulás, ami még mindig arról szól, tisztelt képviselőtársaim, hogy egyik oldalról ugyan volt egy járulékcsökkentés, de az 51 ezer forint alatti átlagkeresetűek számára - a munkaadók rés zére - ez még mindig járulékemelés volt. Nos, most hallhatjuk, a következő előterjesztésben, a jövő évi költségvetésben megint megjelenik, hogy a Pénzügyminisztérium a járulékfizetés igazságosságát azzal szándékozik növelni, hogy tovább emeli az egészségüg yi járulékot, és fokozza azt a feszültséget, ami a magas jövedelmek után járó járulékfizetés és az alacsony jövedelmek után járó járulékfizetés között kialakult és növekszik. Egész iparágakról van itt szó, tisztelt képviselőtársaim; bizonyára emlékeznek rá , hogy még kompenzációs mechanizmusokat is kialakított tavaly - illetve erre az évre - a Pénzügyminisztérium, hiszen tudta, hogy ez a járulékfizetés olyan terheket jelent az alacsony jövedelmezőségű iparágak számára, amely komoly problémát fog okozni. Nos, a következő évre ennek az emelését tervezik; a kompenzációról nem tudok. Ennyit az igazságosságról! Az, hogy a Pénzügyminisztérium úgy számolt, hogy mindenki után fizetni fogják az egészségügyi hozzájárulást - azok után is, akiknek semmi jövedelmük nincse n , az már csak a szociális érzékenység különleges formáját jelenti, tisztelt képviselőtársaim. Hiszen ha valaki eltart egy hozzátartozót, és annak még az 1800 forintos egészségügyi hozzájárulást is fizetni kelljen, ez a szociális érzékenység egészen sajá tos formája. Én talán magyarázatot szerettem volna akkor is, meg most is kapni, hogy hogyan is képzelik az ilyen megoldást a Pénzügyminisztériumban: kinek, mikor és miből kellene ezeket az összegeket fizetni. Na persze, természetes, hogy az Alkotmánybírósá g ezeket a döntéseket megsemmisítette. Tisztelt képviselőtársaim, nem először és nem utoljára hozott az önök - a kormánypárti képviselők - támogatásával olyan döntést a parlament, amely alkotmányellenesnek bizonyult. Nagyon örülnék annak, tisztelt kormányp árti képviselőtársaim, ha elgondolkodnának egyszer azon, hogy amikor az ellenzék alkotmányossági kifogásokat hangoztat, abban talán mégiscsak lehet valami. (Az elnöki széket dr. Kóródi Mária, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
