Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 13 (308. szám) - Az Egészségbiztosítási Alap 1997. évi pótköltségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. PUSZTAI ERZSÉBET, a szociális és egészségügyi bizottság kisebbségi véleményének előadója: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SZIGETI GYÖRGY (SZDSZ):
1499 támogatható. Nem számszakilag, nem tartalmilag, hanem egyáltalán az, hogy pótköltségvetés készül. Megpróbálom ezt indokolni. Érdemes áttekinteni, hogyan ju tunk el mindig a pótköltségvetésig, és a pótköltségvetés készítése kapcsán milyen általános tapasztalatok vonhatók le. Külön köszönöm az ÁSZ véleményét, amely a jogszabályi rendelkezések folytán most a pótköltségvetés megítélésénél rendelkezésünkre áll. Eb ből kiolvasható egyrészt az, hogy az eltérések miből származnak, másrészt jó iránymutatást ad számunkra, hogy bizonyos adatokat hogyan értékeljünk. Elhangzott az előbbi hozzászólásban az, hogy eltérő a kormányjavaslat, eltérő az Egészségbiztosítási Önkormá nyzat törvényjavaslata a hiány mértékét illetően. Az ÁSZjelentésből megállapítható, hogy a kormány az állapotot 1997. június 30ának megfelelően rögzítette, és az így számba vett eredményeket, számba vett hiányosságokat próbálta a költségvetési javaslatáb an korrigálni. Az ÁSZjelentésben számunkra rendelkezésre bocsátott adatok az 1997. augusztus 31ei állapotot tükrözték. Általános tapasztalatként megállapítható, hogy ismert a pótköltségvetés koreográfiája. Készül két költségvetési javaslat a megelőző évb en, az év különféle időszakaiban, az önkormányzaté előbb, a kormányé később. Így történt idén is, s mindkettő koncepcionálisan eltért egymástól. Az egyik nagyobb állami költségvetési szerepvállalást irányzott elő, plusz adóbevételeket gondolt az élvezeti c ikkekből. A kormány koncepciója jelentős változást hozott, az eddigi járulékfizetés mellett bevezette az egészségügyi hozzájárulást - mintegy adóként , az egészségügy egy másik csatornából történő táplálását, finanszírozását is. Ennek megfelelően a két kö ltségvetés nem igazán hasonlítható össze, ugyanakkor bizonytalansági tényezőt jelent az is, hogy új intézmény bevezetéséről volt szó. Ez előrevetítette, hogy pótköltségvetésre szükség lesz. Ezt az ÁSZ meg is fogalmazta az idei költségvetéshez adott javasla tában. Májusra kiderült, hogy valóban, a kiadási előirányzat több mint 1 százalékát fogja meghaladni az eltérés, és szükséges pótköltségvetés készítése. Ehhez adott jó támpontot az ÁSZ. Egyes tételeken végigmenve látszik az, hogy a bevételek valóban felült ervezettek voltak, és különösen ez áll az egészségügyi hozzájárulás kérdésére. Az eredeti költségvetésben 98 milliárddal számoltak, végül is a pótköltségvetés a kormány részéről 79 milliárdot irányoz elő, az Egészségbiztosítási Önkormányzat 70 milliárddal számolt, amire az ÁSZ véleménye az, hogy ez is pozitív feltételezés. Javít a képen az, hogy a munkáltatói járulék növekedésével számolhatunk, mintegy 9 milliárddal, ami ezt az egyensúlyi helyzetet bizonyos fokig javítja. Változatlan évek óta, hogy az egész ségbiztosítási járuléknál kisebb a tényleges bevétel, mint amennyit terveztek. Ez megmutatkozik most is a véleményben, az értékelésben; mintegy 7 milliárddal tér el a tervezett bevétel az ÁSZ által prognosztizált bevételtől. Kiadási oldalon ugyanezek tapas ztalhatók, csak ellenkező előjellel. A kiadás magasabb összegben jelenik meg, mint ahogy tervezték, ezt korrigálja a költségvetési javaslat a gyógyítómegelőző ellátásnál mintegy 6 milliárddal, sőt további pénzeszközöket próbál átcsoportosítani a bérrendez és kérdésére. A hiány mértékét ezen a rendszeren belül növeli az egyszeri tízezer forintos fizetéskiegészítési kiadás, amely hiánynövelő tényezőként jelenik meg az Egészségbiztosítási Alap költségvetésében, ugyanakkor az államháztartás egészében a Népjólét i Minisztérium fejezetében történő ugyanilyen összegű zárolás az államháztartás pozícióját nem rontja. Figyelemre méltó az a vélemény, amit, azt hiszem, az Országgyűlésnek meg kell fontolnia, hogy a költségvetés módosítása nem azonos a pótköltségvetés kész ítésével, e törvényjavaslatban ez a kétfajta dolog keveredik, és a jövőt illetően ezt tisztázni kell. Régóta kérdés már a kintlévőségek behajtása. Ebben előrelépés történt a zárszámadási törvény szerint is, amit jelenleg tárgyal a parlament: jelentős össze ggel növekedett, és bizton számíthatunk itt is mintegy 3 milliárd forintos növekménnyel az Egészségbiztosítási Önkormányzatot illetően. Azonban külön ügyelni kell arra, hogy az ösztönzés valóban ösztönzés legyen, mert olyan
