Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 13 (308. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - KUNCZE GÁBOR belügyminiszter:
1486 (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lej ártát.) félrevezetést abba kellene azonban hagyni. (Szórványos taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, a kormány részéről kívánnake reagálni. Megadom a szót Kuncze Gábor belügyminiszter úrnak. KUN CZE GÁBOR belügyminiszter : Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ami Boross Péter képviselő úr felszólalását illeti, annak első részével és az értékelésével is egyetértek: valóban rendkívül fontos az ország jövője és azon stratégiák szempontjából, melyekben azt tűztük ki célul, hogy most már szervezetileg is oda tartozunk, ahová az ország ezer éve mindig is tartozni akar, Európához, a NATOcsatlakozásunk. Ebből a szempontból valóban egyáltalán nem mindegy, hogy mi történik a NATOnépszavazással, ha már elköt eleztük mellette magunkat. Bár hadd hívjam fel a figyelmet arra, hogy ez az Országgyűlés 1995ben egy népszavazási kezdeményezés kapcsán... (Dr. Szabó Zoltán: Bizony!) - a Magyar Demokrata Fórum és a Kisgazdapárt szavazataival együtt - egyhangúlag döntött úgy, hogy amikor a csatlakozási feltételek ismertek, akkor legyen a kérdésben népszavazás. Megjegyzem: nem az előbb, hanem azt megelőzően szóló képviselő urat érdekes módon akkor különösebben nem zavarta, hogy összegyűlt 100 ezer érvényes aláírás, ami az a kkori szabályok szerint népszavazást indokolhatott volna. De egyetértés volt a kérdés elbírálásában a parlamenti pártok között, mint ahogy egyetértés volt abban is, hogy november hónapban - és ezt egyhangú határozattal is megerősítette az Országgyűlés - ta rtsunk a kérdésben népszavazást. (15.20) A képviselő úr azonban rosszul emlékszik, mert ezt jóval megelőzően nyújtotta be a kormány a parlamenthez a földtörvény módosítását. (Gaál Gyula: Így van!) Ezt azzal is alá tudom támasztani, hogy akkor, azon a bizon yos hatpárti tárgyaláson éppen a Magyar Demokrata Fórum részéről vetődött föl, hogy esetleg lesz más ügyben is népszavazási kezdeményezés, talán a két dolgot össze kellene kapcsolni. Akkor minden párt egyetértett abban, hogy a NATOnépszavazást mentesítsük minden politikai vitától, éppen annak sikere érdekében. (Zaj. - Demeter Ervin: Ezt mondtuk!) Így van, képviselőtársaim! Ezután jelent meg ellenzéki követelésként - a népszavazási aláírásgyűjtések megkezdése után , hogy kapcsoljuk össze a két kérdést. Ami kor a kormány ezt megtette - feltéve azokat a kérdéseket egyébként, amelyekre értelmes válaszokat lehet adni, és amelyek a vita lényegéről szólnak , ezt az ellenzék a demokrácia győzelmeként ünnepelte, a kormány visszavonulásáról beszélt. Ezután jött rá a rra, hogy baj van, mert a NATOszavazás ügyében vagy a földszavazás ügyében együtt kellene kampányolnia a kormánypártokkal, ez azonban az aktuális politikai érdekeinek nem felel meg, ezért tette fel ezt az egyébként félrevezető kérdést. Abban is egyetértek Boross Péter képviselő úrral, hogy valóban, most már beszéljünk őszintén ezekről a kérdésekről, tisztelt képviselőtársaim. Az előbbi válaszom kapcsán levezettem, hogy itt legfeljebb néhány százaléka lehet olyan a magyar termőföldnek, amelynek közelébe egy általán külföldiek férhetnek (Dr. Torgyán József: Nekünk az is a hazánk, az a néhány!) , belföldi gazdasági társaság tagjaként. Ez néhány százalék lehet, de ennek tulajdonát sem szerezhetik meg, mert a társaság megszűnése után éppen a benyújtott földtörvénymódosítás ezt lehetetlenné teszi. Egyebekben pedig a szabályozás teljes egészében változatlan maradt, vagyis a külföldi természetes személyeket és a külföldön bejegyzett gazdasági társaságokat a szabályozás továbbra is kizárja a magyar termőföld tulajdonl ási lehetőségei közül. Ezek után hadd tegyem fel önöknek a kérdést: ki az, aki valójában félrevezeti az embereket? (Közbeszólás az ellenzék padsoraiból: A kormány!) Ki az, aki valójában politikai kérdést csinál ebből az ügyből? És ki az, aki aktuálpolitika i megfontolások szempontjainak veti alá az ország hosszú távú jövőjének a kérdését?
