Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 7 (307. szám) - Napirenden kívüli felszólaló: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. KERTÉSZ ZOLTÁN (SZDSZ):
1478 Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a szabályozás nem jó. Ezt mindössze úgy említem csak meg, mint a szabályozás egy érdekes vetületét. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüke t. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megkérdezem képviselőtársaimat, hogy kíváne még valaki felszólalni ebben a témakörben. (Senki sem jelentkezik.) További jelentkező nincs, ezért az együttes általános vitát e lnapolom, a folytatására és lezárására a jövő heti ülésünkön kerül sor. Napirenden kívüli felszólaló: ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Tisztelt Országgyűlés! Napirend utáni felszólalásra jelentkezett dr. Kertész Zoltán képviselő úr, Szabad Demokraták Szövetsége, "Az erdők hete" címmel. Megadom a szót a Házszabály rendelkezései alapján ötperces időkeretben. DR. KERTÉSZ ZOLTÁN (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Októb er 8a, 0 óra 51 perc van. Az erdőkben hamarosan kezdődik az énekesmadarak dala, de ma kezdődik egy nagyon fontos rendezvénysorozat: az erdők hete. Erre szeretném a képviselőtársaim és a közvélemény figyelmét is felhívni. Én magam ugyan nem vagyok erdész, nagyon tisztelem őket és a munkájukat is. Mint Sopron országgyűlési képviselője, kötelességemnek éreztem ezt a feladatot, hogy szóljak erről, hisz Sopronban van az ország egyetlen Erdészeti és Faipari Egyeteme, de erdésztechnikusképzés is van Sopronban. U gyanakkor az sem véletlen, hogy éppen az erdőkről szóló törvény mezőgazdasági bizottsági vitája is Sopronban volt. E helyről is szeretném felhívni a figyelmet az erdők sokféle szerepére. A gazdasági célokon túl közjóléti, egészségmegőrző szerepe is van, kü lönösen a civilizációs ártalmak növekedésével. Az ország területének 18,6 százalékát borítják erdők, így az egyik legfontosabb természeti erőforrásunk a fa mint természetes anyag, ez elkísér bennünket a bölcsőtől a koporsóig. Egyéb funkciói is vannak: víz, levegő, talaj- és zajvédelem. A gazdaságosan nem művelhető földek erdőhasznosítással még tulajdonképpen művelhetők. Éppen a nemzeti agrárprogram záróvitáján Gödöllőn a hat szekció közül az egyik az erdő kérdésével foglalkozott. Ez is jelzi az erdők, az erdészet rangját és szerepét. A rendszerváltás után a minisztérium főosztálya átalakult Erdészeti Hivatallá, ez szintén csak az erdő, az erdészet rangját és megbecsülését jelzi. Az erdőkről szóló törvényt a parlament szinte egyhangúlag - olyan nagy többség gel - fogadta el. Az erdők fenntartása és bővítése, úgy gondolom, össztársadalmi érdek. Ezeket a feladatokat közvetlenül az erdészek végzik. Az utóbbi időben mintha presztízscsaták alakulnának ki a természetvédőkkel, hisz talán az erdészektől is féltik az erdőket, pedig ezt ők telepítették, ők gondozzák. Nem lenne jó, ha ilyen presztízscsaták áldozatává válnának az erdők. Méltatlan lenne egy olyan nagy múltú ágazathoz és egy olyan szervezethez, amelynek legrégibb egyesülete, az Országos Erdészeti Egyesülés - a legrégibb , amely az utóbbi öt évben kétszer is Sopronban tartotta tanácskozását. Néhány kiváló erdészt is meg kell említenem: Thán Károly, Bedő Albert, Róth Gyula. Az utóbbiról nevezték el Sopronban az erdészeti technikumot. Néhány programot szeretné k ismertetni a rendezvénysorozatból: erdőpedagógiai konferencia; erdészetierdei iskola szakosztályrendezvénye; fakereskedelmi és erdőhasználati szakosztály rendezvénye; nemzetközi erdészverseny Unicumkupa - természetesen ez is Sopronban lesz az
