Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 7 (307. szám) - Az agrárgazdaságról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DR. KIS ZOLTÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár:
1469 mindenáron be kellene avatkoznia mind a felvásárlási árak, mind a termelési, mind a költségek vonatkozásában, hanem egy kemény kihívás egy bizonyos támogatottsági rendsze r, cél- és eszközrendszer meghatározásával, amelyhez azok juthatnak hozzá, akik versenyképes, minőségi árutermeléssel foglalkoznak - és pont. A másik kategória, ami részben kapcsolódik a népességmegtartó erőhöz és a vidékfejlesztéshez, a szociális okokból, akár kényszervállalkozóként, akár jövedelemkiegészítésként mezőgazdasági tevékenységet folytatók köre, akik az áru egy részét természetesen piacon kívánják értékesíteni, és az ebből származó többletjövedelmeiket a fogyasztásban felhasználni. Ők azonban ne m ugyanazon eszközrendszerrel támogatandóak, mint a verseny, az agrárversenyszféra szereplői. Mit jelent a nemzetgazdaságon belül a magyar agrárágazat? 1993as adataim vannak, amikor, azt hiszem, a mélyrepülés a legszebb virágzó időszakát élte. A mezőgazda sági árukibocsátás összege - ez az alapanyagtermelés - 519 milliárd 107 millió forint volt, ennek a hozzáadott értéke 193 milliárd 337 millió forint. Az erre épülő élelmiszeripar 565 milliárd 441 millió forint kibocsátási értékkel szerepelt, a hozzáadott érték 139 milliárd 820 millió forint volt. Most a termelő ágazatok közül a következőt sorolnám - mint következő legnagyobbat : ez a vegyi alapanyagok és termékek gyártása, 207 milliárd 35 millió forinttal, hozzáadott érték 62 milliárd 532 millió forint. Ő t követi a kőolajfeldolgozás és ipari alapanyag előállítása 193 milliárd 586 millió, illetve hozzáadott értékben 91 milliárd 555 millió forinttal és ezután messzemessze lemaradva jön a gépgyártás és a fémfeldolgozás; a többi iparág nem éri el a három szá mjegyet sem. Tehát ha az élelmiszer alapanyagtermelést és az élelmiszerfeldolgozást nézzük, akkor itt a nemzetgazdaságban meghatározó értékkibocsátás van mind hozzáadott értékben, mind termelési értékben, és ezt úgy éri el, hogy csökkenő munkaerőfoglalk oztatás jelenik meg. Tehát itt van egy hatékonysági elmozdulás még akkor is, ha a rendszerváltás legnagyobb vesztesének az agráriumot tekintjük, és egyesek szerint ezt a törvényt, amit most itt az Országgyűlés tárgyal, egy agrárkárpótlási törvényként is fe lfoghatjuk. Nem erről van szó. Ráférne erre az ágazatra egy kárpótlás, de azt hiszem, hogy dafke kárpótlásokról - csak azért, mert az egyik rezsimnek ilyen, a másik rezsimnek olyan meggondolásai vannak a nemzetgazdaság kisemmizettjeinek kárpótlására - nem gondolkodhatunk, mert akkor ez olyan ördögi kört indít el, aminek aztán a vége soha be nem látható folyamattá terebélyesedhet ki. Ennek természetesen majd azok isszák meg a levét, akik a sor végén állva mindig befizetők lesznek az adókkal, a közterhekkel é s az egyéb olyan járulékokkal, amelyeknek a terheit ők viselik, azt meg soha nem tudjuk konkrétan, hogy ki húzza a hasznot, mert ezek a körök eltűnnek a periférián. És sajnos, a célt sem érjük el, még azt a politikai célt sem, amit egyegy kiemelt körnek, rétegnek vagy ágazatnak a támogatottságában megpróbáltunk teljesíteni. (24.00) Tehát én azt hiszem, hogy ennek a törvénynek sokkal nagyobb a jelentősége, és sokkal nagyobb a tartalmi elkötelezettsége, még akkor is, ha mint jogász azt kell mondjam, hogy val óban igazak azok a felvetések, amelyek bizonyos országgyűlési határozathoz - és most nagyon jóindulatúan fogalmaztam - hasonlatos elképzelést vetnek fel egyes képviselők fejében, mintsem egy törvényt. Mert a törvényi normatívák, a törvényi meghatározottság ok a jogalkotásról szóló törvény szerint nem mindenben koherensek ezzel. De van egy kinyilatkoztatás, amelyet mégiscsak törvényi szinten kell meghoznunk, éppen a kényszerítő erő miatt, hogy azok az erre az agrártörvényre épülő egyéb jogszabályok - és itt a kár a törvényekkel is kezdhetnénk: költségvetési törvény, kamarai törvény, agrárrendtartási törvény, érdekképviseleti törvény és a szakágazati törvények - már egy eligazítást kaphassanak ezen - az én meglátásom és sajátos szóhasználatom szerint - agráralko tmány alapján, mert úgy hiszem, hogy ugyan nincs a törvények között ilyen jellegű hierarchia, a Magyar Köztársaság alkotmányát leszámítva, de azt hiszem, az agrártörvények között ez jelentheti a vezérszerepet, és ez lehet az, ami azért valamiféle fogódzót fog adni. Bízom abban, hogy ennek a megszavazása ellenzéki
