Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 7 (307. szám) - Szalay Gábor (SZDSZ) - a külügyminiszterhez - "Feltehető-e az ellenzék által megfogalmazott módon a földtörvénnyel kapcsolatos kérdés az előttünk álló népszavazáson?" címmel - ELNÖK (dr. Áder János): - SZALAY GÁBOR (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Áder János): - KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter:
1362 Szalay Gábor (SZDSZ) - a külügyminiszterhez - "Feltehetőe az ellenzék által megfogalmazott módon a földtörvénnyel kapcsolatos kérdés az előttünk álló népszavazáson?" címmel ELNÖK (dr. Áder János) : Szalay Gábor úr, az SZDSZ képviselője kérdést kíván felte nni a külügyminiszternek. Megadom a szót. SZALAY GÁBOR (SZDSZ) : Tisztelt Miniszter Úr! Egyszerű és - úgy gondolom - világos kérdésemre ugyanilyen jellegű választ várok öntől. Tehát: népszavazásra lennee bocsátható egyáltalán - azaz az összes egyéb feltéte lek megléte esetén - az a kérdés, amelyre az ellenzék egyes pártjai 300 ezer körüli, mondjuk, 330 ezer még nem hitelesített aláírást gyűjtöttek? A népszavazásról szóló törvény 6. § (1) bekezdésének c) pontja ugyanis úgy rendelkezik, hogy nem bocsátható nép szavazásra a nemzetközi szerződések által vállalt kötelezettségek kérdése. Márpedig Magyarország nemzetközi szerződés keretében vállalt kötelezettséget nemzeti elbánásra, vagyis a Magyarországon bejegyzett jogi személyek megkülönböztetés nélküli kezelésére két szerződéssel, a nemzetközi befektetésekről és multinacionális vállalatokról szóló deklarációhoz, illetve az OECDhez történő csatlakozás során. Az erre vonatkozó országgyűlési határozatot tavaly a parlament egyébként egysé gesen szavazta meg, noha ezt most az aláírásgyűjtési íveken feltett kérdés - az én értelmezésem szerint legalábbis - egyértelműen megszegné. Amennyiben ön vélelmemmel egyetért, mármint hogy az aláírási íveken szereplő kérdés éppen ezért eleve nem bocsátha tó népszavazásra, akkor kérdezem, hogy a kérdést illető eddigi heves viták során miért nem erre helyezte a hangsúlyt a kormány, miért nem egyértelműsítette mindezt a választókban, a félrevezetett aláírókban, akiknek jelentős része nyilván nincs mindezzel t isztában. Amennyiben azonban feltételezésem nem lenne igaz, úgy kérem, tájékoztasson minket arról, hogy mit javasol a kormány kezdeni a feltehetően, bár még nem bizonyosan összegyűlt aláírásokkal. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Áde r János) : Megadom a szót Kovács László külügyminiszter úrnak. KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban igaz, hogy Magyarország csatlakozásá t az OECDhez valamennyi parlamenti párt megszavazta, a koalíciós pártok és az ellenzék, érthető módon, hiszen a szervezethez tartozás komoly előnyöket jelent Magyarország számára. Okkal és joggal tekintik az OECDt az Európai Unió előszobájának, nincs egy etlen olyan tagja sem az Európai Uniónak, amely előzőleg ne nyert volna felvételt a fejlett gazdasággal rendelkező országok klubjába, szervezetébe, az OECDbe. És az is igaz, hogy az OECD szabályai szerint nem lehet különbséget tenni a tulajdonszerzés joga , a befektetés lehetősége tekintetében aszerint, hogy egy Magyarországon bejegyzett vállalat, gazdasági társaság, gazdasági szervezet tulajdonosai milyen állampolgárságúak, vannake közöttük nem magyar állampolgárok. Csak megjegyzem, hogy ugyanez a szabály érvényes az Európai Unióban is, hiszen az Európai Unió egy országnak számít ilyen tekintetben, tehát semmiféle különbséget nem tesz, és nem is tehet a tagállamok állampolgárai között. És az is tény, hogy nem lehet népszavazásra bocsátani olyan kérdést, am ely Magyarország nemzetközi kötelezettségeit érinti.
