Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 7 (307. szám) - Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz):
1339 nagy tiszteletnek örvendő, aki el tudja kerülni az adót, hanem a magas adót fizetőt tiszteljék a l egtöbben, az adót nem fizetőt pedig ne tiszteljék, hiszen ő nem járul hozzá gyermekeink iskoláztatásához, betegeink gondozásához és a közbiztonságunkhoz. Nagyon szépen köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is kös zönöm. Szólásra következik Salamon László úr, a Fidesz részéről. Szólásra készül Kertész István úr, Magyar Szocialista Párt. Megadom a szót Salamon László úrnak. DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlé s! Tisztelt Képviselőtársaim! Az adózás rendjéről szóló törvény módosítása tárgyában benyújtott, előttünk fekvő törvényjavaslat lényegi céljait a hozzá fűzött miniszteri indoklás értelmében az adóztatás hatékonyságának további javítása, a jogalkalmazási ne hézségek csökkentése, valamint az adminisztrációs terhek mérséklése képezi. A FideszMagyar Polgári Párt ezekkel a célkitűzésekkel egyetért, és támogatni tud minden olyan javaslatot, amely a fenti célok megvalósulását szolgálja. E törvény kapcsán elsősorba n az a kérdés merül fel, hogy mennyiben alkalmas e törvényjavaslat az említett célkitűzések szolgálatára, és a célok érdekében választott eszközök beleférneke a jogállam eszköztárába. E kérdés különösen élesen merül fel a törvényjavaslat 11. §a kapcsán, mely az adózók ellenőrzésének sajátos szabályait és kereteit határozza meg. Magam is emlékeztetek ennek kapcsán az előzményre, hogy a személyi adatvédelmi biztos szeptember elején több pontban is sérelmezte az APEHnak a vállalkozók körében nagy vihart kiv áltott eljárását: az ellenőrzés céljából kibocsátott nyilatkozatblankettákat, melyekben visszamenőlegesen a vállalkozók életvitelére vonatkozó számos részkérdés megválaszolását igényelték, olyanokat, amelyeket különösen utólag elvárni nem lehet és melyek a dózásra nem köteles személyi körök életvitelét is vizsgálat tárgyává tették volna. Az országgyűlési biztos fellépése jelentős mértékben közrehatott jelen törvénymódosítás létrejöttében, hiszen az ombudsman kifogásainak jelentős része azt sérelmezte, hogy a z APEH eljárásának nincs jogszabályi alapja. A pénzügyi adminisztráció és a kormány a megoldást nem abban kereste és találta meg, hogy az alkotmány és a törvény keretei között az adófizetők hatékony ellenőrzésének megvalósítására alkalmas eszközöket teremt sen; nem az állampolgári jogok biztosa által kifogásolt, az alkotmányt és a jogállamiságot sértő megoldást változtatta meg, hanem az egyszerű, mint a pofon logikájával most a törvényt kívánja a törvénymódosító javaslattal az alkotmányellenes és a jogállami ság kritériumait sértő eljáráshoz hozzáigazítani. Ez a "megoldás" nagy vihart és vitát váltott ki a múlt héten az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságában is. Majtényi László adatvédelmi ombudsman a bizottsági ülésen a törvényjavaslatról azt mondta: "Ez a törvényjavaslat tökéletesen alkalmatlan mindenféle vitára, így a parlament általános vitájára is." Erre akkor is fel kell kapnunk a fejünket, ha később az adatvédelmi biztos úr ezt a nyilatkozatát csak az ominózus 11. §ra korlátozta. Jelen esetben azzal a z egyébként igen ritka helyzettel állunk szemben, hogy a megoldás alkotmányellenességét nemcsak az ellenzék és nemcsak a pártatlan ombudsman állítja, hanem a bizottsági ülésen a kormánykoalíció több képviselője is, mint például Dornbach Alajos vagy Toller László kifejezetten vagy legalábbis feltételesen elismerte. A mi álláspontunk e probléma kapcsán és az e probléma által jelzett általános érvényű dilemmával kapcsolatosan az, hogy egyszerre és egyidejűleg két követelményt kell kielégíteni. Egyfelől és egyr észről az arányos közteherviselés valóságos érvényesülése érdekében igenis szükség van olyan jogi eszközökre, amelyek alkalmasak az adóbevallások valóságának reális ellenőrzésére; alkalmasak annak biztosítására és kikényszerítésére, hogy a közterhek viselé sében mindenki jövedelmének megfelelő mértékben vegyen részt.
