Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 7 (307. szám) - Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - UNGÁR KLÁRA (SZDSZ):
1337 beszedéséhez szükséges jogi feltételrendszert. Az adórendszer stabilitásához fűződő érdekekre is tekintettel a törvényt jelentősebb mértékben módosí tani, illetve a közteherviselők által már megszokottakhoz képest új jogintézményekkel kiegészíteni nem szükséges. A változtatások elsősorban a jogi környezet alakulásából következnek; ezek a nyugdíjreform során elfogadott új járulékoltatási törvény, a külf öldi székhelyű vállalkozások fióktelepeinek alapításáról szóló törvény, továbbá a változó anyagi jogi szabályok. Az eljárások követő jog jellegéből adódó szabályozási kényszere mellett a törvénymódosítás egyszerűsíti az adózók adminisztrációs terheit, megt eremti az adóhatóságok egymás közötti és velük adatszolgáltatási viszonyban álló szervezetek közötti adatáramlás korszerűsítésének feltételeit, javítja a köztartozások behajtásában érdekelt szervezetek munkamegosztási rendjét, korrekciót tartalmaz néhány a dójogi szankcióra, és rendelkezik a termőföldbérbeadással összefüggő adóztatási feladatok önkormányzati adóhatósághoz történő telepítéséről. A javaslatok most is tartalmaznak a feketegazdaság ellen ható intézkedést, de a szokásosnál kisebb arányú az adóel kerülés ellen irányuló változtatás, ami arra utal, hogy az elmúlt években megvalósult intézkedések időtállónak bizonyultak. A vitában érintett témák - az összes jövedelem felhasználásának kérdései, a nyugdíjjárulékkal kapcsolatos ügyek, a banki beszedési m egbízás, a költségvetési támogatás igényléséhez szükséges személyi azonosító adatok - a vita során kiexponáltan hangoztak el. A legnagyobb vitát a legrészletesebben vitatott kérdés, a termőföldbérbeadással összefüggő adóztatási feladatoknak az önkormányza ti adóhatósághoz történő telepítése váltotta ki. A bizottság szükségesnek tartja a kedvezményezett jövedelem területhez vagy aranykoronához történő kötésének egyértelmű szabályozását. Tisztelt Parlament! Összegezve: a feltett kérdésekre adott válaszok alap ján a bizottság egyhangú szavazattal a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak minősítette. Köszönöm a meghallgatást. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Most az egyes képvise lői felszólalásokra kerül sor; a házbizottság ajánlása szerint az első körben frakciók nevében felszólaló képviselők részére tíz perc áll rendelkezésre, míg a második kormánypárti felszólaló részére öt percet javasolt a házbizottság. Az első körben kétperc es felszólalásokra nem kerül sor. Elsőként megadom a szót Ungár Klára képviselő asszonynak, a Szabad Demokraták Szövetsége részéről. Szólásra készül Salamon László úr, Fidesz. UNGÁR KLÁRA (SZDSZ) : Nagyon szépen köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Egy olyan törvénytervezetet tárgyalunk, amit akár technikai jellegű törvénynek is tekinthetünk, hiszen a fontos törvények maguk az adótörvények. Ugyanakkor, azt gondolom, az adók beszedése, beszedhetősége ugyanilyen fontos kérdés. Miért? Azt gondolom, hog y ebben a Házban elég nagy az egyetértés a tekintetben, hogy mindannyiunknak az lenne a legjobb, ha az adók alacsonyak lennének, és azt a vállalkozók, vállalatok, állampolgárok befizetnék, tehát az adófegyelem vagy adófizetési hajlandóság viszont nagyon ma gas lenne. Melyiket kell először megteremteni? Először kell az adókat csökkenteni, vagy először kell olyan szabályokat meghoznunk, amelyek az adófizetést serkentik, az adószabályokat világossá teszik? Valószínűleg mind a kettőt meg kell tenni, hiszen az ad ófizetési hajlandóság az adók mértékétől is függ, ugyanakkor látni kell, hogy amit az egyik állampolgár vagy vállalkozás nem fizet be, azt mindannyian mi, mások, akik viszont adót fizetünk, fizetjük be helyettük is. Azt gondolom tehát, hogy az adócsökkenté sen, sőt, a közterhek csökkentésén kívül - amire nagyon nagy szükség volna
