Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 7 (307. szám) - A közhasznú szervezetekről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. MAGYAR BÁLINT művelődési és közoktatási miniszter:
1316 Ennek ellenére a rendszerváltás során virágzásnak indultak a civil szervezetek, és a rendszerváltást követően ma már több mint 50 ezer szervezet sorolható ebbe a körbe: alapítványok, egyesületek , társadalmi szervezetek, főleg az oktatás, kultúra, egészségügy és szociális feladatok terén; illetve a sport, szabadidős tevékenységek, polgári védelem, tűzoltás területén, ha az egyesületeket nézzük. Késett valóban a törvényi szabályozása ennek a terüle tnek, hét évet kellett várni, hogy erre a vitára ebben a parlamentben sor kerülhessen. Hét évet kellett várni arra, hogy az állami elismerje: jogi garanciákra, jogi szabályozásra van szükség ahhoz, hogy azok a fontos feladatok, amelyeket a civil szervezete k tízezrei ellátnak, egyfajta szabályozott mederben folyhassanak állami, törvényi garanciák közepette, s a kedvezmények egy megfelelő rendszerével is ki legyenek egészítve. (9.30) Amikor közhasznú szervezetekről beszélünk, akkor alapvetően négy kérdésről k ell beszélünk: mely tevékenységet számítunk közhasznúnak, milyen szervezetek sorolhatók ebbe a körbe, hogyan történik az ellenőrzése ezeknek a szervezeteknek, és milyen kedvezmények illetik meg ezeket a szervezetek. A tevékenységek felsorolása a törvényter vezet 26. §ában található. Rendkívül széles ez a kör, a 26. § c) pontja mintegy 18 pontban foglalja össze ezeket a tevékenységeket; az egészségmegőrzési és gyógyító, rehabilitációs tevékenységektől kezdve a szociális, tudományos, nevelési, kulturális, műe mlékvédelmi, természetvédelmi, környezetvédelmi, gyermek- és ifjúságvédelmi, emberi jogi tevékenységeken keresztül hosszúhosszú ez a felsorolás. Közhasznú szervezeteknek tekinthetők azok, amelyek ilyen tevékenységekkel foglalkoznak, és a közhasznú szervez eteken belül egyfajta fokozatosság is érvényesül. A törvénytervezet 6. §a kiemelkedően közhasznú szervezetekről is rendelkezik, amennyiben olyan közfeladat ellátásáról van szó, amelyet törvények közhasznú feladatként helyi önkormányzatoknak vagy állami sz ervezeteknek rendelnek teljesíteni. Milyen szervezetek minősíthetők közhasznú szervezeteknek? Ide tartoznak a társadalmi szervezetek, alapítványok, közalapítványok, közhasznú társaságok és köztestületek, amennyiben a törvényi alapítás, törvényi rendelkezés a köztestületeknél erre felhatalmazást, módot ad. Ugyanakkor melyek azok a tevékenységek, melyek azok a szervezetek, amelyek nem tartoznak ebbe a körbe? Biztosítóegyletek, politikai pártok, munkavállalói érdekképviseleti, illetve munkáltatói érdekképvisel eti szervezetek - ezek nem tartoznak a közhasznú szervezetek körébe a törvénytervezet értelmében. Az előzetes viták során az egyik legnagyobb vitát az váltotta ki, hogy milyen módon lehessen ezeket a szervezeteket, ezeknek a szervezeteknek a tevékenységét ellenőrizni. Hogyan lehet biztosítani azt, hogy azok a kedvezmények, amelyeket ezek a szervezetek kapnak, valóban közhasznú célokat szolgáljanak, de az ellenőrzés ne teremtsen egyfajta állami kontrollt, egyfajta kormányzati beavatkozási lehetőséget a közha sznú szervezetek tevékenységében. Végül is hosszú viták során egyfajta konszenzus alakult ki abban a tekintetben, hogy nem hozunk létre egyfajta speciális nonprofit felügyeleti szervet, amely az ellenőrzések teljes körét ellátja, hanem az ellenőrzendő fela datok típusa szerint más és más hatóságok látják el ezt a feladatot. Az adóellenőrzési feladatokat az adóhatóság, az állami támogatás felhasználásának mikéntjét az Állami Számvevőszék, a törvényességi felügyeletet pedig az ügyészség látná el. Erre azért is szükség van, hiszen ha nem tudjuk biztosítani, nem tudjuk garantálni azt, hogy a közhasznú szervezetek az állami támogatásokat és kedvezményeket közhasznú célokra fordítják, akkor csökken ezeknek a szervezeteknek az alkuereje azokban a költségvetési és a költségvetést kiegészítő adótörvényi vitákban, amelyekben újabb és újabb kedvezményeket kívánnak biztosítani ennek a szférának. A kedvezmények típusait a közhasznú szervezetekről szóló törvénytervezet rögzíti, míg a kedvezmények mértékét az adótörvények. D e végül is milyen feltételek kellenek ahhoz, hogy egy közhasznú szervezetet közhasznú szervezetnek lehessen minősíteni, túl azon, hogy a felsorolt közhasznú tevékenységet folytatja,
