Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 9 (295. szám) - Szöllősi Istvánné (MSZP) - az igazságügy-miniszterhez - "Hogyan kívánja szabályozni a tárca a szakfordítás és tolmácsolás kérdésköreit az Európai Unióhoz való csatlakozás előkészítési folyamatában?" címmel - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - SZÖLLŐSI ISTVÁNNÉ (MSZP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügy-minisztériumi államtitkár:
125 Szöllősi Istvánné (MSZP) - az igazságügyminiszterhez - "Hogyan kívánja szabályozni a tárca a szakfordítás és tolmácsolás kérdésköreit az Európai Unióhoz való csatlakozás előkészítési folyamatában?" címmel ELNÖK (dr. Kóródi Mári a) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Szöllősi Istvánné, a Magyar Szocialista Párt képviselője, kérdést kíván feltenni az igazságügyminiszternek: "Hogyan kívánja szabályozni a tárca a szakfordítás és tolmácsolás kérdésköreit az Európai Unió hoz való csatlakozás előkészítési folyamatában?" címmel. A miniszter úr távollétében, ha a képviselő asszony elfogadja, az államtitkár úr válaszol. (Szöllősi Istvánné: Igen.) Elfogadja. Megadom a szót Szöllősi Istvánné képviselőnek. SZÖLLŐSI ISTVÁNNÉ (MSZP ) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Még 1986ban megjelent egy MTrendelet a szakfordításról és tolmácsolásról, majd ezzel kapcsolatosan egy IM- és MMrendelet a képesítések megszerzésének feltételeiről. Ú gy tűnik tehát, hogy a törvényi szabályozás létezik és van, ugyanakkor az 1986. évi szabályozás egy teljesen más gazdasági környezetben készült. Azóta a vállalkozások szabadsága, a korábbi gmk.k helyett a különböző kft.k és bt.k, egyéni vállalkozók soka ságának megjelenése azt jelenti, hogy a működő fordítói irodák ilyen konstrukcióban lettek a piac szereplői. Mindenképpen megérett az idő arra, hogy ezen területen egy átfogó és a jelenlegi gazdasági körülményekhez jobban igazodó szabályozásra legyen szüks ég. Ma ugyan az ELTEn folyik ilyen jellegű képzés, és szabályozott a bizonyítványok megszerzésének a módja, a tolmácsigazolványok kiadásának körülményei, ugyanakkor azonban ismert, hogy az 1986. évi rendelkezések pontatlan értelmezése miatt gyakran ügyint ézők adnak ki működési engedélyeket végzettségtől teljesen függetlenül, pusztán arra hivatkozva, hogy úgynevezett ötéves fordítói gyakorlata megvan az illetőnek. A megrendelőket általában egyetlen elv vezérli, nevezetesen, ár alapján döntik el, hogy melyik irodát választják ki a fordítás elkészítéséhez. Kérdésem tehát, hogy várhatóe a szakfordítás és a tolmácsolás teljes egészét átfogó újbóli szabályozás. Várhatóe, hogy e tekintetben az európai közeledéshez jogilag is igazodunk? Várhatóe, hogy a fordítás és a tolmácsolás valóban elismert és nyilvántartott szakma lesz? Várom államtitkár úr válaszát. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. A kérdésre Avarkeszi Dezső államtitkár úr válaszol. Megadom a szót . DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! A szakfordítás és tolmácsolás tárgyában valóban két, 1986ban kiadott jogszabály - egy minisztertanácsi rendelet és egy IMrendelet - ad eligazítását. Ezt a két rendeletet azonban az elmúlt időszakban több ízben is módosították, így 1990ben, 1992ben, 1996ban. Ezek a jogszabályok határozzák meg, hogy szakfordítást és tolmácsolást ki milyen feltételekkel végezhet munkaviszon yban, illetve díjazás ellenében hivatásszerűen. Kitérnek a képesítés igazolásának rendjére, valamint a szakfordítási és tolmácsolási tevékenység hatósági ellenőrzésére is. Az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda státusza is e szabályozáson alapul. Hiteles fordítást, fordításhitelesítést, valamint idegen nyelvű hiteles másolatot - ha jogszabály eltérően nem