Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 1 (305. szám) - Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény és a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - SOÓS GYŐZŐ (MSZP):
1228 Jogos - még egyszer hangsúlyoznám: jogos - az a régóta megfogalmaz ott kívánalom, hogy az adótörvényekben ne legyenek rendszeresen jelentős és konstrukcionális változtatások, tehát a kiszámíthatóság uralkodjon. Meg kell állapítani, hogy ennek a követelménynek az elmúlt években nem tudtunk mindig megfelelni, de ennek elsős orban objektív okai voltak. Ebben az évben azonban olyan tervezetek készültek, amelyek ennek a kívánalomnak megfelelnek - erre az államtitkár úr is kitért az expozéjában. Elmondható ez a stabilitás az illetéktörvény módosítása és a gépjárműadótörvény módo sítása kapcsán is. A helyiadótörvényeknél az iparűzési adó változtatása már olyan, az adóalap számítását érintő változtatás, amely ugyan hároméves átmenettel, de jelentős átrendeződést hozhat a vállalatoknál és az önkormányzatoknál. Itt azonban elöljáróban szeretném megjegyezni, hogy a számítások azt mutatják: összességében a vállalati adóterhek és összességében az önkormányzati bevételek nem változnak, legalábbis jelentős mértékben nem változnak, és itt az "összeségében"en van a hangsúly, mert belül azért jelentős átrendeződés valósul meg az egyes vállalkozásoknál és az egyes önkormányzatoknál. Néhány szót először az illetéktörvényről! Nemrégiben került sor az illetéktörvény átfogó változtatására, a mostani törvény tulajdonképpen a mögöttes jogszabályok vá ltoztatását követő korrekciókat tartalmazza. Ezek közül egyet emelnék ki: a nyugdíjreformhoz kapcsolódó változtatást, tehát azt, hogy a magánnyugdíjpénztár tagjának az egyéni számláján felhalmozott összeg mentes az illeték alól, abban az esetben, ha az örö kös a tagsági viszony folytatása mellett azt a pénztárban hagyja vagy más pénztárba viszi át - természetes, azt hiszem, hogy ha az összeget felveszi, akkor az illetékköteles. Azt hiszem, ez egy olyan változtatás az illetéktörvényben, ami nagyon üdvözlendő, hiszen ösztönöz a takarékoskodásra, és az egyik célunk az, hogy a fogyasztás helyett az egyének is - amennyiben és amilyen mértékben ezt megtehetik - inkább a megtakarításokra törekedjenek. Ezenkívül az illetéktörvényben néhány eljárási illeték kisebb vál toztatása történik meg, ezekre én most nem kívánok kitérni. A gépjáműadótörvény változtatására szintén egy nagyon üdvözlendő ok miatt kerül sor: ez a környezetvédelmi szempont. E változtatások remélhetőleg hozzájárulnak ahhoz, hogy európai csatlakozásunk idején gépjárműparkunk jobban megfeleljen az Európai Unió környezetvédelmi normáinak. E körben azonban lényeges megemlíteni azt is, hogy a változtatás a gépjárműadónál a kedvezményezettek - tehát akik a környezetvédelemnek jobban megfelelő járműveket állít anak majd üzembe - körében csak az 1998. évben mintegy 100 millió forint megtakarítást is fog jelenteni, ez tehát egyfajta adómérséklést is jelent. Arról van szó, hogy a tehergépjárművek jövőbeni adókedvezménye 25, illetőleg 50 százalékos lesz, attól függő en, hogy a légszennyezésük, illetve zajkibocsátásuk Az euro Ies vagy az euro IIes normáknak felele meg. Egy jelenlegi kedvezmény is változik, mégpedig a katalizátoros személygépkocsik adókedvezménye. Itt gyorsan megjegyzem: a jelenlegi kedvezmény annyib an nem változik, hogy az 1997. december 31éig üzembe helyezett gépjárművek most is érvényes adókedvezménye változatlan formában megmarad, tehát nincs szó visszamenőleges változtatásról. Más esetekben viszont 50 százalékos adókedvezményt a szabályozott kat alizátorral felszerelt járművek kapnak, a nem szabályozott katalizátorral felszerelt személygépkocsik kedvezménye pedig 25 százalékos lesz. Ennyit erről a két adóról, és akkor az igazából izgalmas - mert nagyobb változást jelentő - helyi adókról szólnék. A helyi adóknál az iparűzési adó alapjának a kiszámítása az, ami megváltozik és ami várhatóan még élénk vitákat fog indukálni a parlamentben - mint ahogy ez eddig is történt tulajdonképpen. Lényeges megjegyezni - még egyszer utalnék rá , hogy ezek a módosí tások nem okozzák a vállalkozások adóterheinek a növekedését, és nem veszélyeztetik az önkormányzatok adóbevételeit sem. Azért is fontos ezt megjegyezni, mert Gaál képviselőtársam is utalt rá, hogy az önkormányzatok bevételének mintegy 10 százalékát jelent ik már a helyi adók, tehát nagyságrendileg igen komoly
