Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak

1997. október 1 (305. szám) - Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény és a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - GAÁL GYULA (SZDSZ):

1222 Nézzük a nagyobb lélegzetű módosítást az iparűzési adónál! Nagyon sok kifogás érte az

iparűzési adót, hiszen nem azonos mértékben kezelt bizonyos ágazatokat, nem mindenhol a teljes

nettó árbevét

el alapján történt az adózás. A szabályozás ezen próbál javítani, ezt próbálja

helyrehozni, azonban véleményünk szerint további aránytalanságokat okoz, keletkeztet. A másik

gond pedig, hogy nem szerencsés talán így belenyúlni az adótörvényekbe, ilyen kis s

zeletet kiragadva szabályozni azt. Nézzük, mit is jelent tulajdonképpen ez a módosítás! Egyrészt adóalapszűkítésről van szó, ez

adóbevételkiesést jelentene, másrészt pedig a mértéket emeli meg, a lehetőséget teremti meg, három

év alatt teszi lehetővé, ho

gy 2 százalékra mehessen föl az adó mértéke. Milyen hatása lesz egyszer a gazdálkodó szervezetekre és egyszer az önkormányzatokra? A

vállalkozásoknál azokat, amelyek magasabb anyagköltséggel dolgoznak - így az ipari,

mezőgazdasági cégeket , potenciálisan

kedvezően érinti. És éppen a levonhatósága miatt - tehát az

elábét ők is levonhatják a jövőben, ha így fogalmazhatok - az alacsonyabb anyagköltségű

vállalkozásoknál pedig, így a szolgáltató szférában, ez hátrányosan érinti az adózókat. Az önkormányzatokra

gyakorolt hatása a kereskedelemmel és szolgáltatással rendelkező fejlett

településeken, városokban, fővárosban adóbevétel növeléséhez vezethet, míg az iparral, különösen a

feldolgozóiparral rendelkező településeken adóalapszűkülést eredményez. Nyilván az

önkormányzatoknak a jövőben újra meg kell kötniük azokat a társadalmi egyezségeket a

vállalkozásokkal, amelyeket korábban megkötöttek. Erre időt kell nekik adni. Erre vonatkozik a

törvény 3 éves bevezetése, 3 éven keresztül kell bevezetni, tehát 3 év áll r

endelkezésre ehhez. Szerencsés lenne véleményünk szerint az is, ha egy év türelmi időt adnánk éppen ezeknek a

megállapodásoknak az előkészítésére, ezeknek a helyi vitáknak a lefolytatására, és mivel az

önkormányzatok között ez nem kis allokációs problémáka

t okoz - egyes önkormányzatokat

jelentősen sújt, másoknál pedig jelentősebb növekedés várható az adó mértékében , ezért indokolt

lenne némi hosszabbítást adni nekik ezen a téren. Még egy apróbb módosítás van a telephellyel rendelkező vállalkozásoknál. Itt egzaktan lehetővé

teszi az elkülönítést az adózásnál a telephellyel rendelkező és a telephellyel nem rendelkezők között,

illetve az adó megoszthatóságát teszi pontosabbá és lehetővé. Köszönöm szépen.

(Taps.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes)

: Én is köszön

öm. Tisztelt Országgyűlés! Most az egyes képviselőcsoporti felszólalásokra kerül

sor. A házbizottság ajánlása szerint az első körben a frakciók nevében először felszólaló képviselők

15 percben, a második kormánypárti felszólalók 10 percben mondhatják el ve

zérszónoki beszédüket.

Az első körben kétperces felszólalásokra - gyakorlatunknak megfelelően - nincs lehetőség. A következő sorrendben kérem, hogy készüljenek a beszéd elmondására. Gaál Gyula úr, Szabad

Demokraták Szövetsége; Ivanics István úr, Fidesz; So

ós Győző, MSZP; Demeter Ervin, MDF;

Mészáros István, SZDSZ; Tóth Tihamér, MDNP. Megadom a szót Gaál Gyula úrnak, a Szabad Demokraták Szövetsége részéről. (10.50) GAÁL GYULA (SZDSZ)

: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Hölgyeim és Ura

im! Ahogy ez az eddigiekben, az előzőekben elhangzott, három törvény módosítására tesz javaslatot a kormány egy

törvényjavaslaton belül. A három törvény közül a legtöbb vitát kiváltó helyiadótörvény

módosításával szeretnék foglalkozni, és a másik két kérdé

st kollegáimra hagyom majd. Érthető módon a helyi adóról szóló törvény váltotta ki a legnagyobb vitát. Ez több szempontból

is régóta vitatott kérdés. Egyrészt, mert az adófizetők szempontjából ez egy komoly megterhelé

st jelent, mint minden adó - neki mindegy, hogy helyi adóként fizeti vagy a központi költségvetésbe