Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 30 (304. szám) - Az FKGP képviselőcsoportja által benyújtott kérelemről történő vita, az alkotmány- és igazságügyi bizottság ATB 298/1/1997. sz. 1997. szeptember 17-én született eseti jellegű állásfoglalásával kapcsolatban - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - POKORNI ZOLTÁN (Fidesz):
1168 Vita tárgyát képezték a Házszabály 14. §ának rendelkezései, amelyek az ugyanazon párthoz tartozó országgyűlési ké pviselők képviselőcsoportlétrehozásával kapcsolatosak. E jogszabályhelyek elemzéséből a bizottság többsége arra a következtetésre jutott, hogy az ugyanazon párthoz tartozás a képviselőcsoport létrehozására vonatkozik, és nem tilalmazza azt, hogy a képvise lőcsoporthoz megalakulása után esetleg más pártok tagjai is csatlakozhassanak. Ezt a megállapítást támasztja alá a 14. § (3) bekezdésének c) pontja, amely kimondja, hogy a párthoz tartozónak kell tekinteni az olyan független, illetve függetlenné vált képvi selőt, akinek csatlakozását a képviselőcsoport elfogadta. Az pedig, hogy a képviselőcsoport kinek a csatlakozását fogadja el, megítélésünk szerint kizárólag a képviselőcsoport joga. A bizottság többségének megítélése szerint a házelnöki kérdés megválaszolá sának alapja a 15. § (2) bekezdésének értelmezése. Ez a rendelkezés világosan kimondja, hogy a kilépett vagy kizárt képviselőt függetlennek kell tekinteni, az így függetlenné vált képviselő a kilépését vagy kizárását követő hat hónap elteltével bármelyik k épviselőcsoporthoz csatlakozhat. Tehát a szankciót, a hat hónapos moratóriumot ez a rendelkezés kizárólag a kilépett vagy kizárt képviselőre rendeli alkalmazni. Ezt teszi egyértelművé az "így függetlenné vált" szövegezés is. A két ellentétes álláspontot el foglaló képviselő többször és nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a Házszabálynak ez az értelmezése megkülönböztetést tesz a független képviselők között, mivel a frakciótagság megszűnésének módja szerint az egyiknek ki kell várnia a hat hónapot, a másiknak nem . A többségi válasz az, hogy nem a házszabályértelmező bizottság tesz megkülönböztetést a képviselők között, hanem maga a Házszabály. Így a bizottság lehetősége csak az volt, hogy a hatályos Házszabályt értelmezze. Eszerint: nincs házszabályi akadá lya annak, hogy a képviselőcsoport megszűnése miatt függetlenné vált 11 kereszténydemokrata képviselő hat hónap kivárása nélkül más képviselőcsoporthoz csatlakozhassék. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Most a képviselőcs oportok ismertethetik álláspontjukat ötperces időkeretben. Kérném, hogy jelezzék géppel a jelentkezésüket, mert az írásbeli előzetes jelentkezés nem érkezett meg. A következő sorrendben fogok szót adni: először Pokorni Zoltán úrnak, a Fidesz részéről, majd MSZPs, kisgazdapárti vélemények következnek. Megadom a szót Pokorni Zoltán úrnak. POKORNI ZOLTÁN (Fidesz) : Hölgyek és Urak! A Torgyán József úr által előterjesztett javaslatról folyik a vita. Szemben Torgyán doktorral, én nem vagyok jogász, de ez talán n em foszt meg a logikus gondolkozás adományától, és ezen túlmenően tanárként, munkahelyi ártalomként is jól tudok olvasni. A Házszabály pedig eléggé logikus és pontos. Az alkotmányügyi bizottság állásfoglalása ellen az Országgyűléshez benyújtott kérelem kie melten és többször foglalkozik azzal a problémával, hogy nincsenek első és másodosztályú független képviselők, jogi megítélésük egységes, a különbségtétel a jogegyenlőség elvét, és így alkotmányos alapelvet sértene. (17.40) A Házszabály valóban nem tartalm az jogegyenlőséget sértő, osztályba soroló megkülönböztetést, csupán eltérő jogkövetkezményeket a függetlenné válás módjáról. A Házszabály 15. és 17. §ai szerint ugyanis vannak a) a saját elhatározásukból, azaz kilépéssel; b) magatartásuk miatt, azaz kizá rással; és c) a frakció megszűnésével, vagyis önhibájukon kívül függetlenné vált képviselők. Érthető és indokolt, hogy a kizárólag önhibájukból történt függetlenné válást a Házszabály hat
