Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 30 (304. szám) - A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1094 mivel a jövedelem növekménye viszonylag magasabb adókulccsal adózik - apasztja az adóteher kezdeti viszonylagos mérséklődését. A bemutatott kezdeti hatás azonban jelentősen tompítva még fennmarad, és az el végzett számítások szerint az együttes adóterhelés átlagosan valamelyest mérséklődik. A tervezett keresetnövekedés minden sávban azonos megvalósulása esetén a borítékban maradó nettó bérek emelkedése a havi 100 ezer forint alatti jövedelmi sávokban 0 és 1, 3 százalék közötti mértékekben haladja majd meg a bruttó keresetek emelkedését, a havi 100 ezernél magasabb jövedelmeknél viszont jellemzően a bruttótól néhány tized százalékkal elmaradó nettó növekedés várható. Az új rendszer bevezetéséhez kapcsolódó orsz ággyűlési határozatnak megfelelően azok, akik 2020 előtt lesznek a rájuk vonatkozó szabályok szerint öregségi nyugdíjra jogosultak, köztük azok, akik 2009 és 2019 között lesznek 62 évesek, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztári befizetéseik után nyugdíjba vonulásukig a jelenlegi 100 ezer forinton felül még további 30 ezer forint adókedvezményt vehetnek igénybe. Esetükben az önkéntes nyugdíjpénztári adókedvezmény 50 százalékos mértéke a nyugdíjba vonulásuk évéig érvényes. A nyugdíjreformra való átállást seg íti elő az a rendelkezés is, amely lehetővé teszi, hogy a magánnyugdíjpénztári tagok a kötelezőnél több tagdíjat is fizethessenek. Ezt az adórendszer úgy ösztönzi, hogy az önkéntes kölcsönös biztosítópénztári befizetések mindenkori adókedvezménye ezekre a befizetésekre is kiterjed. Az országgyűlési határozat további előírása szerint a felsőfokú oktatásban résztvevőknél a képzési időnek, valamint a gyermek otthoni gondozási idejének szolgálati időként történő megváltásához személyi jövedelemadókedvezmény k apcsolódjék. Ennek megfelelően a javaslat a következőket tartalmazza: Ha a társadalombiztosítási ellátásra vonatkozó megállapodás alapján a magánszemély helyett más fizet, akkor ez a befizetés a magánszemélynél nem számít bevételnek, és személyi jövedelema dót sem kell fizetni utána. Ezzel összefüggésben persze az ilyen plusz nyugdíjjárulék és kötelező magánnyugdíjpénztári tagdíj nem képezi részét a 25 százalék adócsökkentő tétel kiszámításának sem. Ha az átvállaló egyéni vállalkozó, akkor hasonlóan a társa ságiadóalanyhoz, ezt az összeget viszont költségként elszámolhatja. Ha a magánszemély saját maga fizeti megállapodás alapján a társadalombiztosítási kötelezettségeit, vagy ha nem egyéni vállalkozó a másét átvállalja, akkor a saját kötelező befizetéséhez h asonlóan ennek a befizetésnek a 25 százalékát is levonhatja az adójából. Az új kedvezmények mellett szükséges az önkéntes kölcsönös biztosítópénztári befizetések kedvezményének fokozatos kiigazítása is. Hosszú távon nincs indokoltsága, hogy a kedvezmény cí mén még a legnagyobb jövedelemmel rendelkezők is több adót kapjanak vissza e befizetéseik után, mint amennyi adót befizettek. Ezért a javaslatok tartalmazzák az önkéntes nyugdíjpénztári kedvezmény mértékének fokozatos, két év alatt, 2000ig történő mérsékl ését az adott évi legmagasabb adókulcsra, első lépcsőben 1999ben, az akkor legnagyobb adókulcs mértékétől függetlenül 46 százalékra. A benyújtott javaslatok szerint a közhasznú szervezetekről törvényhez kapcsolódva emelkednének a magánszemélyek támogatói adományainak kedvezményei. A kiemelkedően közhasznú szervezetek támogatása esetén a jelenlegi 30 százaléknál 5 százalékponttal több adókedvezményt lehetne igénybe venni. A személyi jövedelemadó törvény jelentősebb módosításai közé sorolható az ez évben meg kezdett lépések folytatásaként a termőföldbérbeadás jövedelmének önkormányzati hatáskörbe utalása. Jövőre a helyi önkormányzatok nemcsak az ellenőrzés jogát, hanem az e tevékenységből származó jövedelem adóját is magukénak tudhatják. Az adózási szabályoka t azonban változatlanul a személyi jövedelemadó törvény tartalmazza azért, mert az adó kivetése nem az önkormányzati döntéstől függ, azaz nem helyi adóként funkcionál. A termőföld bérbeadásából származó jövedelem adójára változatlanul 20 százalék javasolha tó. A valóban kis földtulajdonnal rendelkező
