Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 30 (304. szám) - A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - KERTÉSZ ISTVÁN (MSZP):
1082 Én is köszönöm. Szólásra következik Kertész István úr, Magyar S zocialista Párt szólásra készül Szabó Tamás úr, Magyar Demokrata Néppárt. Megadom a szót Kertész István képviselő úrnak. KERTÉSZ ISTVÁN (MSZP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! A zárszámadás jó alkalom arra, hogy a társas ági adó és a vállalkozók jövedelemadója 1996. évi adatainak elemzésére sort kerítsünk. Ez azért is célszerű, mert előttünk állnak az adótörvénymódosítások egyik oldalról, másik oldalról pedig valamilyen jelzésértéke ezen adótételek alakulásának mindenféle képpen van a gazdaság mindenkori állapotáról. Az adóbevallások a gazdasági folyamatok kedvező irányú alakulásáról adnak számot. Az elemzés e bevallásokra épül, ezért természetesen nem terjed ki a feketegazdaság illegális tevékenységére. (9.40) Ezért úgy go ndolom, a levonható tapasztalatok a gazdaság teljesítményét a reálisnál inkább alacsonyabbnak tüntetik fel. A társasági adó rendszerében adózók körében az értékesítés - főként az export - a infláció mértékét meghaladóan növekedett. A költségek és a ráfordí tások fajlagosan csökkentek. A nyereség jelentősen, a veszteség alig nőtt. A vállalkozások az előző évinél több munkavállalót foglalkoztattak. A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy a társasági adó alanyainak száma 16 százalékkal, ezen be lül különösen a kft.k és a bt.k száma növekedett. A vállalkozások nettó árbevétele közel 26 százalékkal haladja meg az előző évit, s az összetétel is kedvezően változott: az elmúlt három évben a feldolgozó ipar nemzetgazdasági részaránya 3 százalékkal, 3 4 százalékra, ezen belül a gépgyártási ágazaté mintegy 2 százalékkal, 8 százalékra emelkedett. Az árbevétel leginkább azon vállalkozásoknál nőtt, amelyeknél a külföldi részesedés meghaladja az 50 százalékot; az átlagot meghaladóan emelkedett, ahol a külföl di tőke 25 és 50 százalék közti részesedésű; és még mindig az átlagnál magasabb a növekedés azoknál, ahol a tőke több mint fele magántulajdonban van. Az export szerepének növekedése erősen differenciált. A kivitel túlnyomó többségét az adóalanyok 8 százalé ka érte el. Ezen belül a feldolgozóipari vállalkozások közel 36 százalékkal növelték exportjukat. Az összes exportárbevétel felét a külföldi többségi tulajdoni hányaddal rendelkező cégek érték el, és ezek kivitele az előző évi másfélszeresére bővült. A bev allások adatai szerint a foglalkoztattak száma 4 százalékkal, 85 ezer fővel emelkedett, szemben azzal, amit Kádár Béla képviselőtársam mondott, és szemben azzal, amit egyébként szokásosnak tudtunk mi magunk is és a közvélemény is. Átlagot meghaladó a létsz ámbővülés a kereskedelemben is, ami ellentmond a kiskereskedelmi forgalom visszaeséséről kimutatott adatoknak. A társaságok adózás előtti nyereségének, veszteségének egyenlege több mint kétszerese az előző évinek. Nagyon fontos, hogy ezt a növekedést a kim utatott üzleti nyereség, tehát a hosszú távon meghatározónak számító alaptevékenységből származó nyereség 32 százalékos növekedése, s a vállalkozások veszteségének szinten maradása tette lehetővé. Az eredmény azokban az ágazatokban javult számottevően, aho l az exportpiac lehetőséget adott a többlet elhelyezésére, az exportorientált növekedésre. Az üzleti eredmény kétharmadát az a feldolgozóipar érte el, amely az árbevételből csak 34 százalékkal részesedik, s amelyben a legmagasabb az exportdinamika és a kül földi tulajdoni arány. A tulajdoni hányad alapján nézve eredményesek az 50 százalék feletti külföldi részvétellel működő vállalkozások; jelentős a javulás a többségi magántulajdonban lévő cégeknél; míg az állami tulajdonú gazdálkodó szervek vesztesége - er ős differenciálódás mellett - mintegy másfélszeresére nőtt.
