Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 29 (303. szám) - A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. KIS ZOLTÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - ECSŐDI LÁSZLÓ (MSZP):
1042 szakmailag jó, és nem tudnak ellene érvelni, ezért kénytelenek hisztériát kelteni. A másik ok, hogy önök továbbra is próbálják a szövetkezetekkel szembeni kirekesztő, közel hétéves politikájukat folytatni, amit tanúsított Bernáth Varga Balázs képviselőtársam előbbi hozzászólása. Pedig a szövetkezetekben dolgozó több százezer fő iránt talán nagyobb alázatot kellene önöknek tanúsítaniuk, és talán illene, hogy önök megkövessék őket az ellenük folytatott politikai hecckampány miatt. Tudomásul kellene venni, hogy ők is tisztességes, adófizető állampolgárok. A szövetkezet nem vagyontá rgyakból és nem az elnökből áll. Az elnököt ugyanúgy választja a tagság, mint az országgyűlési képviselőt, s ha tudja, hogy kit kell képviselőnek választani, biztosan azt is el tudja dönteni, hogy kit kell szövetkezeti elnöknek választani. Így nem igaz az a kisgazda vád, hogy ez a törvénymódosítás a szövetkezeti elnököknek kedvez, sokkal inkább kedvez azoknak a dolgozóknak, akik ezekben a társasvállalkozásokban dolgoznak, és nincsenek olyan anyagi helyzetben, hogy földtulajdonhoz jussanak, illetve ezen önál lóan gazdálkodni tudjanak. Mi a bajunk a termőföldről szóló jelenleg hatályos 1994. évi LV. törvénnyel? A legnagyobb hátránya, hogy negatív diszkriminációt alkalmaz a legnagyobb mezőgazdasági termelést folytató csoportosulással. Kizárja a mezőgazdasági szö vetkezeteket és társaságokat a földvásárlásból, ezért mi nagyon fontosnak tartjuk a módosítást, hogy végre, aki dolgozik a földdel, ne csak bérlője, hanem tulajdonosa is lehessen. Egyetértünk a múlt hét folyamán Gyimóthy Géza által idézett Teleki Pállal: " Aki a földet műveli, az az államnak szolgál." De úgy gondolom, akkor dönthesse el önmaga, hogy milyen formában próbál szolgálni, magántermelőként vagy valamelyik társasvállalkozás dolgozójaként, vagy tagjaként. Mit nem mond ki a törvénymódosítá s? Nem mondja ki, hogy a földet el kell adni. Tehát nem igaz az a vád, hogy kiárusítás folyik, és a nemzeti vagyont, a termőföldet árusítja ki a kormány. Nem mondja ki, hogy külföldi vásárolhat földet. Továbbra is bennmarad a jelenleg is érvényes meghatáro zás, miszerint sem külföldi magánszemély, sem külföldi jogi társaság nem vehet termőföldet. Miben más a tervezet? Kimondja, hogy belföldi jogi társaságok, szövetkezetek vásárolhatnak termőföldet olyan mértékben, mint a magánszemély, azaz 300 hektár nagyság ban. Ezt is szigorú feltételekhez köti: a tulajdonszerzést megelőzően öt éve folytat mezőgazdasági tevékenységet, székhelye szerinti településen szerezhet, legyen legalább középfokú mezőgazdasági végzettségű alkalmazottja. E feltételekkel a szabályozás has onlít a nyugateurópai szabályokhoz. Nagy hiányosságának tartom, hogy ezeket a feltételeket nem írja elő a magyar állampolgárságú magánszemélyek vásárlásánál, mert így jelentősen csökkenne a falvakból való tőkekivonás, mely hosszú távon a falvak elszegénye dését jelentheti. Továbbá a tervezet foglalkozik a földbérlet kérdésével, azt pontosabbá teszi, védi a földet mint természeti kincsünket, nagyobb biztonságot ad a bérlőnek, hogy eredményesebben gazdálkodhasson. A bérlet ötéves minimuma lehetővé teszi a nor mális vetésforgó kialakítását. Mit várok személyesen a törvénytől? A zsebszerződések táptalaja csökken azáltal, hogy több vevő jelenik meg a piacon. Egyenlő versenyhelyzet alakul ki a gazdálkodók között. Az állattartó gazdaságok nemcsak termékeik árának em elésével tudják megőrizni nyereségességüket. Jobban megvalósulhat a kisgazda képviselők által többször is hangoztatott nézet, miszerint a gabonát csak bőrben érdemes eladni, mert így biztosítható lesz az állatállomány takarmányszükségletének egyenletes ell átottsága. A kárpótoltak, akik nem akarnak vagy nem tudnak gazdálkodni, tisztességesebb árat kaphatnak a földjükért. Itt szeretnék megállni egy pillanatra. Tisztelt ellenzéki Képviselőtársaim! Ha önök annak idején komolyan gondolták a kárpótlást, akkor mos t miért nem azt támogatják, hogy a kárpótoltak tisztességes árhoz jussanak, amikor eladják a földet? Miért azt támogatják, hogy a kárpótlás haszonélvezői a spekulánsok legyenek? Vagy ez volt az eredeti céljuk? De akkor ezt be kellene vallani!
