Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 9 (295. szám) - A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. RASKÓ GYÖRGY (MDNP):
102 mezőgazdaság drasztikus visszaesése, és egészen más a viszonyuk ahhoz, amit a mostani fejlődési viszonylatban a mezőgazdaság produktumának gyarapodása érdekében tenni kell. Örömmel üdvözöltem, hog y a Fidesz vezérszónoka megváltoztatta a '94es vezérszónoklata gondolatát, és most már közelebb áll a kormány hangoztatott mondataihoz. Itt is egy deklaráció hangzott el, a kormány is deklarálja minduntalan természetesen ugyanazokat a dolgokat. Hogy elhis szüke, természetesen annak függvényében lehet megválaszolni, hogy a törvény módosítása kapcsán a szavazáskor ki hogyan viszonyul az előterjesztésekhez. Jó néhány kérdés merült fel, miután vázoltam, hogy a Szocialista Párt hogyan közelít ehhez a törvénymód osításhoz, érinteni kell néhány olyan kérdést, amelyet az előttem szólók elmondtak, de úgy gondolom, pontatlanul fogalmaztak. (Bogárdi Zoltán: Miniszter úrral kell kezdeni!) Ezek közül néhányról: Fontos kérdés valóban a cselédsors, szakmailag is fontos kér dés. Azért fontos kérdés, mert ott, ahol olcsó a cselédmunka, ott a műszaki fejlesztés elmarad. A műszaki fejlesztés elmaradása pedig a versenyképességet csökkenti. Ez nagyon egyszerű képlet, azt hiszem, sokan ismerik. Hogy miért tették lehetővé, hogy visz onylag kis földterületen legyenek faluhoz kötve emberek, ezt érdemes lenne végiggondolni. Valószínűleg sokan azt akarták elérni - és az adatokból látszik, bizonyított is , hogy maradjanak ott, és valóban kénytelenek legyenek cselédmunkát, napszámosmunkát vállalni. Csak az adatokat pontosítsuk! 1994ben egymillió ember - az ember alatt egyéni gazdálkodót értek természetesen - rendelkezett egy hektárnál kisebb földterülettel... (Dr. Medgyasszay László: Zártkert és háztáji!) és egy számosállatnál kisebb kiboc sátással. Ha valaki úgy gondolja, hogy az egyéni gazdaságok, amelyek egy számosállatnál kisebb kibocsátással és egy hektár földterületnél kisebb földterülettel rendelkeznek, tartósan megmaradhatnak, akkor, úgy gondolom, valamivel nincsenek tisztában. (Közb eszólás az MDF padsoraiból: Ezek a hobbikertek!) Tisztelt Képviselőtársaim! Az üzemméretről is célszerű szólni. Valóban pontatlan az a fogalmazás, amikor valaki versenyképes birtokméretről beszél, üzemben történik a gazdaság és a gazdálkodás. Versenyképes üzem adott esetben lehet egy hektár, ha fólia, és lehet 500 hektár, ha gabona. A kettőt összekeverni nagyon nehéz, szakmailag értelmezve, azt gondolom, pontatlanságra is vezet, ha ezt elfogadjuk. Úgy gondolom, 1997 a kibontakozás éve lehet a mezőgazdaság, az agrárgazdaság számára, amennyiben a feltételeit ennek megteremtjük, adott esetben a törvényi garanciát is biztosítjuk. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Raskó György képviselő úrnak, MDNP. DR. RASK Ó GYÖRGY (MDNP) : Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Lassan több mint két órája folyik a vita egy valóban nagyon fontos kérdésről, amely elsősorban politikai kérdés, úgy tűnik, de úgy gondolom, hogy legalább ennyire gazdasági kérdés is. Néhány elle nzéki képviselőtársam, Orbán Viktor és Medgyasszay László nagyon egyértelműen vázolta azt, hogy ezzel a törvénnyel kapcsolatban milyen veszélyek vannak, és azt hiszem, hogy józan megfogalmazásuk, felhívásuk arra, hogy milyen veszélyek rejtőznek ebben a tör vénymódosításban, eléggé elgondolkodtató, és valószínű, hogy akik ma hallgatják vagy nézik azt, ami itt az ülésteremben zajlik, biztosan sokkal árnyaltabban tudnak majd a földkérdésről állást foglalni és később dönteni. De miután előttem Nacsa János egésze n másról beszélt, legkevésbé egyébként a szóban forgó törvényjavaslatról, neki szeretnék néhány dolgot mondani. Úgy tűnik, abszolút nem érti, hogy miről van szó, annak ellenére, hogy itt ült az ülésteremben két órán keresztül. Először is, kedves képviselőt ársam, az ön cselédekre tett megjegyzése abszolút nem helytálló, ugyanis amennyiben ezt a törvényt elfogadja a parlament ebben a formában, úgy azok a külföldi befektetők, akik Magyarországon gazdasági társaságokat hoznak létre, illetve belépnek egy olyan g azdasági
