Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 24 (288. szám) - Azonnali kérdések ismertetése: - A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. BALSAI ISTVÁN (MDF):
459 megfogalmazza azt, hogy nem köti a kinevezőt, nem tudom, hogy miért kellene cinikusnak nevezni, hanem éppen szókimondónak, a lényegre tapintónak és a lényegre törőnek kellene neveznünk. (11.20) Nem akarom lefolytatni azt a vitát, ami a kinevezési jogkörök gyakorlásával kapcsolatban már mind az általános vita során, mind a bizottsági üléseken lefolyt. Egy biztos: meg kellett szüntetni azt az állapotot, hogy a bírói vezetők kinevezése politikai vit ákat generáljon. Ezt generált az elmúlt kormányzat idején, generál jelenleg is, mindannyian nagyon jól tudjuk. És ha az autonóm bírói igazgatási szervezet elsődleges hatáskörébe kerülnek ezek a jogosítványok, akkor azt hiszem, jó úton jár a törvényhozó, am ikor ennek az elfogadását javasolja. A magam részéről egyet tudok érteni azzal a módosító javaslattal, hogy az országos igazságszolgáltatási tanács tagja csak tízéves bírói működés után lehessen valaki. Ha végzünk egy kis számítást, kiderül, hogy 3637 éve s lesz egy bíró, mire ezt a jogosultságot eléri. Ahhoz, hogy egy ilyen rendkívül nagy jelentőségű grémium tagja lehessen valaki, én is azt hiszem, nem túlzott a tízéves bírói gyakorlat javaslata; de ez a bizottságban megkapta a szükséges támogatást, ezért a Ház erről természetesen szavazni fog. Röviden még szeretnék utalni arra, hogy csak hivatásos bíró lehet a hivatal vezetője. E tekintetben a törvényi rendelkezés is érintett volt egy módosító indítvány kapcsán. Azért helyes, hogy ez bent maradt a törvényt ervezetben ebben a megfogalmazásban, mert kifejezetten a szakma kérése volt, hogy ennek a nagyon fontos hivatalnak a vezetését hivatásos bíró lássa el - s én most csak a bírót használom , mert ők azok, akik belülről ismerik ennek a nagyon fontos intézmény rendszernek a működését. Tisztelt Országgyűlés! Nyugodt lelkiismerettel merem állítani, hogy például én, aki ügyvédként közel három évtizedet dolgoztam az igazságszolgáltatás bizonyos területein segítőként, nem vagyok tisztában egy csomó olyan belső bírósá gi dologgal, amit csak a bírák tudnak és csak a bírák ismerhetnek. Úgyhogy ha ezt a hivatalt hivatásos bíró vezeti, akkor a vezetés olyan személy kezébe kerül, akinek ebből adódóan eleve megvannak azok a plusz lehetőségei és esetleges tapasztalatai, amiket majd megfelelően hasznosítani tud. Egyébként én nem tudok arról, hogy bizonyos személyre lebontható elképzelések lennének ennek az intézményrendszernek az ilyetén történő törvénybe foglalása mögött. Megmondom őszintén, nemhogy nem tudok róla, de nem is tu dom elhinni, hogy ez valóban így lenne. Köszönöm szíves figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Kétperces észrevételre megadom a szót Balsai István képviselő úrnak, Magyar Demokrata Fórum. DR. BALSAI ISTVÁN ( MDF) : Tisztelt Országgyűlés! Csákabonyi Balázs képviselőtársam indokait illetően - ami a Legfelsőbb Bíróság alá nem tartozást illeti - bizonyos kiigazítást kell tennem. A Legfelsőbb Bíróság elnöke megválasztását követően semmiféle felelősséggel nem tartozi k a Magyar Országgyűlésnek, hiszen - bár beszámolóját írásban vagy szóban meg fogja tenni - sem kérdést, sem interpellációt nem lehet hozzá intézni, szemben az ugyancsak az Országgyűlés által megválasztott legfőbb ügyésszel. Egyébként a legfőbb ügyésszel k apcsolatos jogosítványok sem igazán annak a kontrollnak a megtestesítői, amelyek működésére - nem bírói működésére, hanem a szervezet vezetésére és általában a Legfelsőbb Bíróságon történtekre - vonatkoznak. Bármilyen furcsa is, azt kell mondanom, ez a faj ta indok azért sem helytálló - túl azon, ami szerintem téves, amit Csákabonyi képviselőtársam mondott , mert például ugyanezen törvény alapján milyen furcsa lenne az, ha a Legfelsőbb Bíróság elnöke által vezetett grémium valamilyen hatáskört gyakorolna a Legfelsőbb Bíróságra vonatkozóan.
