Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. július 8 (292. szám) - Dr. Pusztai Erzsébet (MDNP) - a népjóléti miniszterhez - "A Népjóléti Közlöny 1997. április 14-ei számában megjelent, Az egyes felnőttkori krónikus betegségben szenvedők gondozásáról a háziorvosi gyakorlatban című közlemény" címmel - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDNP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - KELLER LÁSZLÓ népjóléti minisztériumi államtitkár:
982 Ezekben az esetekben a gyógyszer csak akk or kerül kidobásra, ha a beteg nem a terápiás előírásnak megfelelően alkalmazza, azaz nem szedi a gyógyszert. Lehetséges viszont, hogy a felírt, akár nagy értékű, akár olcsó gyógyszert az első pár szem után a beteg egyéni érzékenysége miatt nem tudja továb b szedni, és megmarad a már felbontott, de közel teljes kúrához elegendő gyógyszermennyiség. Ez nem a gyógyszerek kiszerelésének problémája, hanem vagy a kezelőorvos mulasztotta el tisztázni az esetleges gyógyszerérzékenységet, vagy a beteg sem tudott errő l. Az ilyen esetek száma azonban elenyésző, és a vényellenőrzési gyakorlat is igyekszik kiszűrni az ilyen jelenségeket. Ha többször előforduló gyakorlat egy praxisnál, hogy hasonló hatásmechanizmusú gyógyszereket írnak fel egymás után, az orvosi dokumentác ió alapján ellenőrizhető a gyógyszeres terápia indokoltsága. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) A gyógyszer azonban olyan speciálisan veszélyes termék, amelynek használata különös körültekintést igé nyel, nem cserélhető, nem ajándékozható el, így a fel nem használt gyógyszereket meg kell semmisíteni. (Taps a bal oldalon.) Dr. Pusztai Erzsébet (MDNP) - a népjóléti miniszterhez - "A Népjóléti Közlöny 1997. április 14ei számában megjelent, Az egyes felnőttkori krónikus betegségben szenvedők gondozásáról a háziorvosi gyakorlatban című közlemény" címmel ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Dr. Pusztai Erzsébet, a Magyar Demokrata Néppárt képvis elője, kérdést kíván feltenni a népjóléti miniszternek: "A Népjóléti Közlöny 1997. április 14i számában megjelent, Az egyes felnőttkori krónikus betegségben szenvedők gondozásáról a háziorvosi gyakorlatban című közlemény" tárgyában. Megadom a szót dr. Pus ztai Erzsébet képviselő asszonynak. DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDNP) : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Ez a hosszú nevű közlemény az, aminek alapján, ezt betartva a háziorvosok pályázhatnak a társadalombiztosítás úgynevezett gondozási pontj aiért, tehát többletpénzhez juthatnak abban az esetben, amikor gondozási programokat hajtanak végre. Nos, ezek a gondozási programok nagyon sok részletes vizsgálatot tartalmaznak, szakmailag természetesen megalapozottan. A kérdés nem igazán ez, hanem a tov ábbiak. Milyen előzetes számítások előzték meg ennek a közleménynek a megjelentetését? Vane elegendő kapacitás a pályázatban kiírt vizsgálatok elvégzésére? Mennyibe fog kerülni, ha mindenhol eszerint dolgoznak a háziorvosok, hozzászámítva az útiköltséget is, és önök szerint ez így végrehajthatóe? Várom válaszát. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. A kérdésre Keller László népjóléti államtitkár válaszol. Megadom a szót. KELLER LÁSZLÓ népjóléti minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen. Elnök Asszon y! Tisztelt Ház! Kedves Képviselő Asszony! Borzasztóan sajnálom, hogy egy kicsit emlékeztetnem kell önt korábbi évek tevékenységére. Ugyanis a most ön által hivatkozott közleményt tulajdonképpen az 1992ben kiadott 6/1992es népjóléti minisztériumi rendele t alapozta meg és kényszerítette ki, nagyon helyesen. A fő cél nem az volt, hogy többet vagy kevesebbet juttassunk a háziorvosoknak, hanem az, hogy hosszú idő után a háziorvosi tevékenység tartalmi követelményeit megfogalmazzuk.
