Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. július 8 (292. szám) - Dr. Kelemen András (MDF) - a népjóléti miniszterhez - "Támogatás nélküli anyák" címmel - DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - KELLER LÁSZLÓ népjóléti minisztériumi államtitkár:
980 Megadom a szót dr. Kelemen András képviselő úrnak. DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Államtitkár Ú r! Amikor az alanyi jogon járó családpolitikai juttatások megszüntetése ellen szólaltunk fel, akkor nyilvánvaló volt előttünk, hogy a kérelmezésre alapozott ellátások rendszere nagy igazságtalanságot hordoz magában, és épp az érdekérvényesítésben járatlana bb, kevesebb ismeretekkel rendelkező, általában legelesettebb állapotú állampolgárok számára jelentkezik ez a hátrány. A törvény szövegét ismerők tudják, hogy anyasági támogatásra a szülést követően 30 napon belül az az anya jogosult, aki a terhesgondozásr a is jogosult volt. Tapasztalataim szerint viszont nem mindenki tudja, hogy 30 napon túl a kifizetés már nem történik meg; egyébként is, a szülést követő igénybevétel miatt könnyen megfeledkeznek a határidőről az érintettek. A társadalombiztosításnál pedig a ki nem fizetett összeg megtakarításként jelentkezik, pedig valójában ez az ellátásnak egy elégtelensége, deficitje. (16.10) Úgy vélem, nyilvántartási rendszerünk lehetővé tenné, hogy a szüléseket követő támogatásról értesítsék a családokat. Ez már csak az egyre kevesebb gyermek születése miatt sem jelentene lényeges terhet a társadalombiztosításnak. Kérdésem egyrészt az, hogy a jogosultak közül hányan nem részesültek támogatásban az elmúlt évben, másrészt támogatjae a miniszter úr a támogatási rendszer foghíjainak megszüntetését az említett és előadott tények alapján. Várom tisztelt államtitkár úr válaszát. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. A kérdésre Keller László népjóléti minisztériumi államtitkár válaszol. Megadom a sz ót. KELLER LÁSZLÓ népjóléti minisztériumi államtitkár : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Kedves Képviselő Úr! Két állítása meglehetősen távol van a valóságtól, és ön ezekre alapozta a kérdését. Az egyik állítása az volt, hogy ha valaki a szülést követő 30 napon belül nem igényli a támogatást, az anyasági támogatást, akkor nem juthat hozzá, a másik, hogy a társadalombiztosításnak ebből valamiféle megtakarítása származna. Azt gondolom, ön is tudja, hogy mértékadó e tekintetben az 1990. évi XXV. törvény, amely egyé rtelművé teszi azt, hogy az anyasági támogatás iránti igényt a szülést követő 30 napon belül lehet előterjeszteni a családi pótlékot folyósító szervnél, amely, ha az igény teljesíthető, azonnal elbírálja, és kifizeti a támogatást. A szülést követő 30 napon túli igény benyújtása esetén az államigazgatási gyakorlat szerint lehetőséget adnak a pénztárak a késedelmes benyújtás okának igazolására, indokolására. Amennyiben a késedelem indoka méltányolható, az igényt elfogadják, és folyósítják az ellátást. E gyako rlat eredményeként az elmúlt évben tíznél kevesebb esetben utasítottak el igényt országosan a pénztárak. A kifogásolt gyakorlat tehát nem minősíthető általánosnak. Az eddigiekből következően az állami költségvetésben e néhány elutasított igény miatt értéke lhető megtakarítás nem keletkezett, figyelembe véve, hogy a támogatás összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 százalékával azonos. A támogatás folyósítása nem az Egészségbiztosítási Alapból történik, azt az ellátási formát az állami költségvetés finanszírozza, az Egészségbiztosítási Pénztár csak az ezzel kapcsolatos ügyviteli tevékenységet végzi. Nincs szükség megítélésünk szerint szabályozási foghíj megszüntetésére. Az anyasági támogatás folyósításának feltétele a terhesgondozáson v aló részvétel, és természetesen fokozott figyelmet
