Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak

1997. július 8 (292. szám) - Dr. Haller Zoltán, Baranyai Lőrinc, Zatykó János és Schalkhammer Antal (MSZP) - a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterhez - "Szükséges és gazdaságos-e új karsztvízkiemelő létesítése az Esztergom, Dorog, Sárisáp, Csolnok, Tokod, Tokodaltáró, Tá... - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. HALLER ZOLTÁN (MSZP):

969 Mogyorósbánya, Dág, Úny, Leányvár, Kesztölc, Piliscsév

településeket ellátó vízbázison?" címmel ELNÖK (dr. Kóródi Mária)

: Tisztelt Országgyűlés! Dr. Haller Zoltán, Baranyai Lőrinc, Zatykó János és Schalkha

mmer Antal urak, a Magyar Szocialista Párt képviselői, interpellációt nyújtottak be a közlekedési, hírközlési és

vízügyi miniszterhez,

"Szükséges és gazdaságose új karsztvízkiemelő létesítése az Esztergom,

Dorog, Sárisáp, Csolnok, Tokod, Tokodaltáró, Tát, Máriahalom, Mogyorósbánya, Dág, Úny,

Leányvár, Kesztölc, Piliscsév településeket ellátó vízbázison?" címmel. Megadom a szót dr. Haller Zoltán képviselő úrnak. DR. HALLER ZOLTÁN (MSZP)

: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Nagyrabecsült Államtitkár Ú

r! A NATOcsatlakozás

emelkedett pillanatában engedjék meg, hogy egy földközeli, sőt föld alatti témát, a vízbányászat

kérdését emeljük ki a mai napon. A dorogi szénbányák felszámolását követően a vízbányászati tevékenység kikerült az állami

tulajdonból. M

a a dorogi Infrastruktúra Kft. végzi, amely a korábbiakhoz hasonlóan minden évben a

víz mennyiségére és árára szerződést köt az állami tulajdonú ÉszakDunántúli Regionális Vízművel. Még 1989ben, a szénbányák megszűnése előtt korszerű, 15 ezer köbméter/nap kapacitású

vízművet létesítettek, amelyet ma is megnyugtató biztonsággal használnak. Ehhez tartozik az is,

hogy 1990ben további 50 millió forintos beruházással Tát, Tokod, Mogyorósbánya térségében

megoldották ennek a víznek az elvezetését és hasznosításá

t. Míg 1985ben 2749 ezer köbméter karsztvizet kevertek a Dunavízhez, 1996ban ennek csak 16 százalékát, és talán emiatt is kapunk lakossági bejelentéseket, hogy az ivóvíz élvezhetősége a

térségben egyre rosszabb. Ma a lakosság a térségben naponta 1012 e

zer köbméter vizet fogyaszt. A napokban a szolgáltató

kft. vezetői tanácskozásra hívták össze a térség polgármestereit és képviselőit, mert olyan

információt kaptak, hogy 4050 millió forintos beruházás indul új karsztkiemelő kút fúrására a

térségben. Az É

szakDunántúli Regionális Vízmű vezetői ezt megerősítették, jóval kisebb kapacitású, 3000

köbméter/nap vízhozamú kutat fúrnának. A tanácskozáson tisztázódott, ha ez a beruházás elkészül, úgy veszendőbe megy az az érték,

amely az említett '89es és '92es b

eruházásokkal keletkezett. Hiszen ha egy vízművet és

csőrendszert nem használnak, annak újrahasznosítása drágább, mint az új létesítése. Az is

tisztázódott, hogy ezzel elvész a 15 ezer köbméter/napos tartalék, amely havária esetén akár

Budapest vízellátásá

hoz is hozzájárulhat. A megbeszélésen kértük a vízművet, tekintsük át az ügyet, és folytassanak tárgyalásokat. A fentiek alapján tisztelettel kérdezzük a nagyrabecsült államtitkár urat: Szükségese két területen is elhatárolt régió egy vízmű részvénytársas

ágba való egyesítése, az

elkülöníthető tevékenységek költségeinek egybevonása? (15.30) Szükségese, biztonságose, gazdaságose a beruházás, amelytől a jelek szerint a

ÉszakDunántúli Regionális Vízmű nem kíván elállni, és ezzel elvész az említett biztonsá

gi tartalék? Az évek óta gazdaságosan, jó minőségű vizet termelő, jelentős mennyiségű vizet produkáló

vízbázis elveszése okoze kárt az országnak és az itt élő embereknek? Képviselőtársaim nevében várjuk válaszát. Köszönöm a figyelmet.

(Taps a kormánypárto

k padsoraiban.)