Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. július 8 (292. szám) - Dr. Pusztai Erzsébet (MDNP) - a miniszterelnökhöz - "Vagyonelemek cseréjének oka" címmel - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. CSIHA JUDIT tárca nélküli miniszter: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDNP):
959 értékesítése viszonylag kevesebb időt vesz igénybe." Kérdésre válaszként elmondta még a kormányszóvivő, hogy mintegy 17 milliárd forint értékcseréről van szó. És nem arról van szó, hogy jót kap rosszért egyik vagy a másik, hanem azonos összegű vagyon cseréjéről van szó. A Postabank részéről az ÁPV Rt.nek juttatandó értékek egy jelentős köre ingatlan, az ÁPV Rt.től származó és Postabanknak cserébe juttatandó vagyonel emek pedig jelentős részben különféle cégekben meglévő kisebbségi részvénycsomagok. Természetesen kölcsönös auditálásról lesz szó. Az összesen 34 milliárd vagyon auditálása nyilván - körülbelül, saccolások alapján - 23 milliárd forintot tesz ki, pusztán a z auditálás. Újabb kérdésre, mégpedig arra a kérdésre, hogy lehete ezt úgy értelmezni, hogy a Postabanknak likvid tőkére van szüksége - tehát bizonyos vagyonelemeket záros határidőn belül értékesítenie kell , Kiss Elemér azzal válaszolt: nem, ennek a mag yarázata az, hogy gyorsabban lehet egy profiltisztítást végrehajtani. Tisztelt Miniszter Asszony! Rendkívül kíváncsi lennék arra: állami vagyonból magánbankban miért kell profiltisztítást végrehajtani? Várom válaszát. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Kóró di Mária) : Köszönöm szépen. A kérdésre Csiha Judit miniszter asszony válaszol. Megadom a szót. DR. CSIHA JUDIT tárca nélküli miniszter : Tisztelt Ház! Kedves Képviselő Asszony! Bizonyára emlékszik, február végén egy olyan esemény zajlott le a Postabank háza táján, mellyel kapcsolatban ebben a Házban is több alkalommal, többen fölszólaltak. Április végén a kormány áttekintette azokat a megtehető lépéseket, amellyel segítséget nyújthat a Postabank stabilizációjának megteremtésében. Április 29én született meg az a kormányhatározat, amit a Magyar Közlöny 1040es sorszámmal a 37. számában közzé is tett. Ezt követően május közepén fordult a Postabank egy olyan ajánlattal az ÁPV Rt.hez, amiben ajánlatot tett a 100 százalékos tulajdonában lévő, olyan ingatlanokat i s tartalmazó részvények, részvénytársaságok részvényeinek az ÁPV Rt. részére történő átadására, ami az ÁPV Rt.nél meglévő kisebbségi, több tízszáz milliárdos portfoliócsomag csökkentését célozhatná. Ezt az ajánlatot az ÁPV Rt. vizsgálat alá vette, majd a mikor a kormány áttekintette az áprilisi határozatának teljesítését, olyan javaslattal élt a kormány felé, hogy jóváhagyólag vegye tudomásul, hogy ez a részvénycsere lebonyolítódik és lebonyolítható. Amit a kérdésében említett, hogy vajon mennyiben állja m eg a helyét az a kormányszóvivői nyilatkozat, hogy itt a nehezebben meg könnyebben értékesíthető elemek hogyan cserélnek gazdát, arra az a válaszom, hogy a kisebbségi részesedések értékesítését az ÁPV Rt. sokszor, sok alkalommal, sok idővel, sok munkával, viszonylag kevés hatékonysággal tudta lebonyolítani, hiszen brókercége nincsen, és brókeregysége sincsen; ingatlanértékesítési tapasztalatai azonban vannak, nem beszélve arról, hogy a fölkínált csomagban lévő ingatlanok jelentős része közfeladatok ellátásá ra is alkalmas lehet. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) A hátralévő egy percben folytatnám a választ. Köszönöm. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Viszontválaszra megadom a szó t dr. Pusztai Erzsébet képviselő asszonynak. DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDNP) : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Asszony! Az természetes, hogy egy nehéz helyzetben lévő bankot sehol a világon nem hagynak csődbe menni, hiszen magával sodorná az öss zes befektetőt, köztük számtalan olyan embert, akinek kevés kis pénze a bankban van. Ami nem érthető: miért ilyen tranzakciók történnek az elmúlt hónapok során? Van a bank helyrehozatalának más módszere is. Meg lehetett volna tenni, hogy igen, az állam hoz zájárul a bankhoz, de megnöveli benne a tulajdonrészét, és akkor beleszólása van a bank további működésébe, felelősségre vonhatja a menedzsmentet, és a további karbantartására programokat dolgoztathat ki.
