Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 16 (284. szám) - A kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária):
87 A másik kérdés a 48. pont, ahol arra utal unk, hogy bizony azoknak a kormánytagoknak, államtitkároknak, akikről itt szó van - a kormány tagjai, illetőleg a politikai államtitkár , olyan szolgálatot töltenek be, hogy alanyi jogi értelemben meghatározott mértékű és törvényben körülírt mértékű szaba dságtartamra nem tarthatnak igényt. Nem mondhatja azt a miniszterelnök december 25én, hogy ő nem megy be többet a hivatalába, mert még nem vette ki az évi rendes 40 napi szabadságát, még benn van 10 nap, és ő bizony karácsony és szilveszter között otthon marad. Tudom, hogy ez politikailag is nyilván lehetetlen, de közjogilag se engedtessék meg olyan megoldás, amiben egy ilyen magatartás akár jogszerűnek is lenne tekinthető. A kormány tagjai, a miniszterelnök, a miniszter, a politikai államtitkár úgy mehetn ek el véleményünk szerint szabadságra, ahogy azt a helyzet nekik megengedi, és a felső határt meg kell határozni, ezzel mi is egyetértünk, de éppen azért mi úgy gondoljuk, hogy nem teljes, törvényben meghatározott 40 napi tartamban, mert erről beszél a tör vény. Ezt mint legvégső keretet mi sem kívánjuk vitatni, de úgy gondoljuk, hogy a 40 napra egészében - az összes, mind a 40 napra - senki sem tarthat ebből a körből igényt, és ezért javasolunk egy olyan fordulatot, olyan szövegezést, ami arról beszél, hogy legfeljebb 40 munkanap szabadságot vehet igénybe. Ebben a finom kifejezésben azt akarjuk érzékeltetni, hogy igénybe veheti, ha tudja, ha az állam ügyei ezt lehetővé teszik. Ha nem teszik lehetővé, akkor nem, és ezért bizony a kormány szövege, ami a "jár" szót használja, hogy ennyi szabadság jár, nem megfelelő. Lehet egyébként, mert bólogat a miniszter úr, hogy a kormány ugyanígy gondolta, de akkor nem volt szerencsés a fogalmazás. Örülök, ha egyetértünk e módosító javaslat tartalmában. A "jár" szó világosa n azt fejezi ki, hogy a kormány tagja mindenképpen vindikálhatja magának ezt a jogot, és kimerítheti a 40 napot - de ezt a szót a mi megfogalmazásunk váltsa fel. Végül a 61. pontról részletesen már korábban beszéltem - ez egy új 54. § felvételét javasolja. Az alkotmányjogilag ide nem illőnek ítélt munkajogi, fegyelmi szabályozás, az összeférhetetlenségnek mint önálló jogcímnek, megbízatásmegszűnési jogcím megjelölésének az elhagyásával kapcsolatosak ezek a javaslataink, amelyek arra a logikára fűződnek fel , hogy természetesen akkor világossá kell tenni azt is, hogy a hagyományos alkotmányjogi kategóriák melletti megbízatásmegszűnés között van különbség. Van különbség felmentés és felmentés között, van különbség bizalmatlansági indítvány és bizalmatlansági indítvány között; hogy egy abszolút, végső esetet, a miniszterelnök személyével kapcsolatos ilyen helyzetet hozzak fel példának: van különbség tehát bizalmatlansági indítvány és bizalmatlansági indítvány között. (21.40) Az 54. § ezt kívánja szabályozni, am ikor arra utal, hogy akit megbízatásából törvény megsértése vagy méltatlanság miatt mentenek fel, nem tarthat igényt az e törvény alapján a megbízás megszűnése után a kormány tagját, az államtitkárt megillető juttatásokra, illetve mindezt megfelelően alkal mazni kell a miniszterelnökkel szemben is, ha a bizalmatlansági indítvány elfogadására az előbb említett okból kerül sor. Köszönöm szíves figyelmüket. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megkérdezem, kíváne felszó lalni a vita e szakaszában. (Senki sem jelentkezik.) További jelzés nem érkezett, a vita e szakaszát lezárom. Tisztelt Országgyűlés! Végül megnyitom az utolsó vitaszakaszt az ajánlás 64. pontjában benyújtott módosító javaslatról. Megkérdezem, hogy kíváne valaki szólni a vita e szakaszában. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkező nincs, a vita e szakaszát lezárom. Tisztelt Országgyűlés! Az előterjesztés valamennyi módosító javaslattal érintett részét illetően a részletes vita lezárásra került. A törvényjavaslat részletes vitáját lezárom. Megkérdezem az igazságügyminiszter urat, hogy kíváne most reagálni, vagy majd a határozathozatalt megelőzően. (Dr. Vastagh Pál igazságügyminiszter: A határozathozatalt
