Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. július 1 (290. szám) - A honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény, a hadköteles katonák szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIV. törvény és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról szóló törvé... - Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - KÓSA LAJOS (Fidesz):
845 példa. Én úgy gondolom, hogy ez intő példa kell legyen a kormányzat számára, és azt mutatja, ha az ország második legnagyobb pénzintézeténél előfordulhatott ez, akkor előfordulhat a legna gyobb pénzintézetnél is, és akkor legalább ugyanolyan érdekek fűződnek ahhoz, hogy a lakosság széles körét érintő betétesek valamilyen biztonságot és védelmet kapjanak. Köztudott, hogy az OTP a legnagyobb betétgyűjtő a lakosság körében. Javaslatot készítet tem arra is, hogy a CDHungary Ingatlanforgalmazó és Szolgáltató Részvénytársaságnál a jelenlegi szabályozás szerint 25 százalék plusz 1 szavazat maradjon tartós állami részesedésben. Az előterjesztés ezt le kívánja vinni egy szavazatelsőbbségi részvényre anélkül, hogy a jelenlegi szabályozástól való eltérést érdemben indokolná. Azt én nem tartom megfelelő érvnek, hogy a társaság nagyobb üzletrészéért nagyobb bevétel várható. Ezt evidenciának tartom, ez mindig így volt. (23.40) Tehát nem tudom és nem látom, hogy miért akarja a kormányzat megváltoztatni a jelenlegi tulajdonrészeket. Javaslatot készítettük még két - megítélésünk szerint - fontos és stratégiai jelentőségű részvénytársaság, nevezetesen a Paksi Atomerőmű Részvénytársaság és az Ovit Rt., az Ország os Villamos Távvezeték Rt. esetében, hogy a többségi tulajdon megmaradjon tartósan állami kezelésben és felügyelet alatt. Azért tettük ezt, mert a jelenlegi hatályos törvény mindössze egy szavazatelsőbbségi részvényt biztosít. Összességében úgy látjuk, és sajnálom, hogy az általános vitában a miniszter asszony nem volt itt, nem kaptunk olyan kérdésre választ, hogy mi indokolja ezt a sürgős és gyorsított végkiárusítást. Ezt a kifejezést használtuk akkor, amit, volt olyan kormánypárti képviselő, aki megkérdőj elezte. A "vég" szó ebben azt jelenti, hogy a kormányzat a negyedik évéhez érkezett el, amikor - mint próbáltam rá utalni - több társaságnál számunkra megfelelő érvek nélkül kívánja a tartósan állami tulajdonrészt csökkenteni. Tehát a bevételszerzés kizáró lagosságát látjuk itt érvként. Kiárusításként pedig azt értékeljük - nem minden esetben , hogy olcsóbban kerül értékesítésre, hanem olyan tulajdonrész is értékesítésre kerül, ami nem kellene. Nevezetesen az energiaszektornál - gondolunk akár a Paksi Atome rőműre, akár a villamos távvezetékrendszerre vagy akár a Mol esetében a többségi tulajdon alatt részekre. Összességében úgy ítéljük meg, hogy az előterjesztés nem tartalmazza azokat a számításokat, amikből valamilyen tájékoztatást kaphatnának a képviselők, hogy itt milyen bevétel várható ebből. Ezt rendkívüli módon hiányoljuk, és épp ezért azokon a területeken, ahol elengedhetetlennek tartjuk, hogy az állami tulajdon részesedése magasabb mértékű legyen, mint a javaslat, ahhoz terjesztettük be az általam mos t elmondott módosító javaslatokat, illetve kapcsolódó módosító javaslatokat. Ehhez szeretném megnyerni képviselőtársaim támogatását. Köszönöm szépen a figyelmüket. ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Kósa Lajos képviselő úrnak, Fidesz. KÓSA LAJOS (Fides z) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Az általános vitában elmondottaknak megfelelően a Fideszfrakció olyan kapcsolódó módosító indítványokat terjesztett elő a törvény módosítása kapcsán, amelyektől ugyan nem lehet azt várni, hogy azt bizonytalan jogi helyzetet megszünteti, amely annak kapcsán alakult ki, hogy egy jelenleg nem létező, pontosan nem definiált, nem kiérlelt jogi konstrukciót, a szavazatelsőbbségi részvény konstrukcióját nem a neki megfelelő he lyen, a gazdasági törvényben próbáljuk megteremteni, hanem egy ágazati törvényben, a privatizációs törvényben próbáljuk valamilyen módon összeütni. Ez a rossz jogi helyzet nyilvánvalóan nehezen kezelhető, azonban az általános vitában is elmondottaknak megf elelően - ahogy ezt szemmel láthatóan a módosító indítványokat beterjesztő
