Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 16 (284. szám) - A kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - SEBŐK JÁNOS (MSZP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ):
82 Nos, csak ennyit kívántam elmondani, amit, úgy hiszem, már több képviselőtársam az általános vitában érintett. Részemről nincs más, a többit nem kívánom indokolni. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK (dr. Kóródi Már ia) : Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra megadom a szót Salamon László képviselő úrnak. DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Egyetlenegy kérdésre szeretnék reagálni a Sebők képviselő úr által elmondottakból, és arra is azért, mert ez olyan, amivel többet foglalkozunk, nemcsak e vita kapcsán merül föl; nevezetesen: a köztársasági elnöknek milyen megkötése van az új miniszterelnök megbízatását illetően. Egyáltalán nem biztos, hogy a köztársasági elnök a választások során első helyen végzett párt elnökét köteles - vagy a párt által javasolt személyt köteles - miniszterelnöknek jelölni és megbízni, hanem azt a személyt, amely személy maga mögött egy kormányképes többséget tud felhozni. Tehát ez a garancia arra, és a konstruktív bizalmat lansági indítvány is egy garancia mindarra, amit Sebők János mond, mert ha a köztársasági elnök - tételezzük föl - a kormányalakításra képes többséggel szemben egy kisebbségi erőt képező párt jelöltjét nevezné ki, akkor azt konstruktív bizalmatlansági indí tvánnyal a többség pillanatokon belül leválthatná, tehát az alkotmányjogi megoldása megvan az esetleges visszaélésszerű hatalom, hatáskör gyakorlásának is. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Szigethy István képviselő úrnak... Elnézés t, képviselő úr, kétperces reagálásra jelentkezett Sebők János képviselő úr, előbb neki adom meg a szót. SEBŐK JÁNOS (MSZP) : Tisztelt Képviselőtársak! Mindezt, amit Salamon képviselőtársam elmondott, így el is fogadom, csak a példában két olyan pártot neve ztem meg, egyszázalékos különbséggel - meg lehet nézni, képviselőtársam, hogy milyen százalékos arányokat hoztam ki , és állítom, hogy ebből mind a két párt tud maga mögé állítani egy abszolút többséget, tehát egy koalíciót. Itt erről van szó! Köszönöm. E LNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Szigethy István képviselő úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Négy kérdésre szeretnék viszonylag röviden reagálni - reméle m, hogy ténylegesen röviden. Az első: a Szabad Demokraták Szövetsége is fontosnak tartja, hogy a politikai államtitkári címet folyamatos funkció nélkül ne lehessen kiosztani, éppen ezért az ezzel kapcsolatos indítványt nyomatékosan kérjük figyelembe venni a későbbiek során is. Ebben még szintén nem nyilvánított véleményt az alkotmányügyi bizottságban a kormány. Több felszólalás foglalkozott a nem képviselő miniszterek mentelmi jogának kérdésével. Itt az elvi megfontolásokon túlmenően egy praktikus szemponto t is hadd mondjak még el - lehet, hogy ez még nem hangzott el, bár most így hirtelen nem tudom végiggondolni az egész eddigi vita történetét. Ez az érv a következő: az előterjesztés 6. § (7) bekezdése azt tartalmazza, hogy az Országgyűlésnek a mentelmi jog felfüggesztésével kapcsolatos eljárására az országgyűlési képviselők mentelmi jogára vonatkozó szabályok megfelelően irányadóak. A probléma ott jelenik meg, hogy az Országgyűlés ezt az eljárást saját kebelén belül szabályozta eddig, a Házszabályban - a Há zszabály országgyűlési határozat. Fölvetődik az a kérdés, hogy ez a rendelkezés mennyiben alkalmazható egy Házszabály mellett, mivel ha nem képviselő miniszterekről kellene állást foglalnia az Országgyűlésnek, illetőleg a mentelmi bizottságnak, akkor egy m ásik hatalmi ághoz tartozó, és az Országgyűléstől viszonylag
