Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 30 (289. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDNP):
652 Én magam egyetlen ponton látok igazságtalanságot, és a nyugdíjminimum fenntartása valójában erre vonatkozik. Nem tökéletes megoldás, de mégis egy kicsit ügyetlen kísérletet tesz ennek a dilemmának a feloldására: az, akinek s em a házastársa, sem saját maga semmilyen nyugdíjjárulékot nem fizetett, és semmilyen nyugdíjjogosultságot nem szerzett, ugyanúgy jogosult lesz az öregségi járadékra, ugyanarra az összegre, mint az, aki özvegyi nyugdíjjal is rendelkezik. Ha szabad ezt a sz ót ebben a szerencsétlen körben használni, elegánsabb, nagyvonalúbb, de talán az a helyes szó: méltóságteljesebb megoldásnak tartanám, ha ezt az ugyanolyan kis pénzt, amit özvegyi nyugdíjminimumnak nevezünk, amely összegében akár el sem tér, vagy csak néhá ny száz forinttal haladja meg - mert nem is tudja többel meghaladni - a mai özvegyi nyugdíjminimum vagy az öregségi járadék összegét, azt nem öregségi járadéknak, hanem özvegyi nyugdíjminimumnak hívnánk. A 90. pontban tehát arra tettünk módosító indítványt , hogy maradjon meg ebben a körben az özvegyi nyugdíjminimum rendszere, amely összegében nem tér el jelentősen; az elnevezésében tér el az öregségi járadéktól. Egyébként a feltételrendszere ugyanaz, pontosabban a nyugdíjminimum esetében nem kellene az egyé nnek kérnie az ellátást az önkormányzattól. A finanszírozása egyébként változatlan lehet, mint amit az öregségi járadék tekintetében a kormány elképzel, mert most az történik, hogy a 4 ezer forintot át fogja utalni, ki fogja fizetni a társadalombiztosítás, és ezt kiegészíti az állami költségvetés, illetve az önkormányzat. Az én javaslatom esetében arról lehetne szó, hogy a 4 ezer forintot fizeti a nyugdíjbiztosítás, kiegészíti az özvegyi nyugdíjminimum összegére az állami költségvetés, tehát közösen finansz írozzák, mint ahogy az öregségi járadékot finanszírozták volna. Az elnevezésében és a megkülönböztetésben látok bizonyos különbséget. Kérem ezért képviselőtársaimat, hogy amikor a módosító indítványokról történik majd a szavazás, ezt a 90. pontban szereplő módosítást - amely összefügg a száztizenvalahányassal, hiszen ott felhatalmazást adunk a kormánynak arra, hogy e nyugdíjminimum összegéről rendelkezzen, azzal függ össze - támogassák majd. Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖ K (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Megadom a szót Pusztai Erzsébet képviselő asszonynak, Magyar Demokrata Néppárt. DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDNP) : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Annál is fontosabb lenne, hogy ezeket a módo sító indítványokat támogassa az Országgyűlés, mert valamivel szélesebb az a kör, amelyet negatívan fog érinteni ez a változtatás, mint amire kitért Csehák képviselőtársnőm. Az özvegyi nyugdíjrendszer változtatása igazából a '97. december 31e előtt megözve gyültek számára választásuk szerint lehet, hogy többet jelent, attól függően, hogy valóban a saját jogú nyugdíjához képest a férj nyugdíjának 20 százalékos kiegészítése többet jelente, mint az eddigi, a férj nyugdíjának 50 százalékát kitevő özvegyi nyugdí j. De ezt választhatja, tehát a jobbik megoldás mellett megmaradhat, és egy elég jelentős körben ez a változtatás a már özvegyi nyugdíjban lévők számára valóban többletet hoz. Hozzá kell azonban azt is tenni, hogy elsősorban azok számára és abban a körben, ahol viszonylag magas saját jogú nyugdíjjal rendelkező emberekről van szó. Ott fog igazán többletet hozni, máshol nem nagyon. Az igazi probléma a '98. január 1je után megözvegyültek esetében vetődik fel. Az egyik kör - amit képviselőtársnőm elmondott , akiknek nincs saját jogú nyugdíjuk. Mondjuk például azért nincs saját jogú nyugdíjuk jelen pillanatban - vagy nem lesz , mert igen sok gyermeket neveltek fel saját háztartásukban, és nem dolgoztak. Ebben az esetben az eddigi szabályozással szemben nem a f érj 50 százalékát fogja megkapni, tisztelt képviselőtársaim, hanem a férj eddigi nyugdíjának 20 százalékát. Ez akkor is igaz, ha árvaellátásra jogosult gyermeket nevel, és ebben az esetben még súlyosabban fogja érinteni a kérdés, mert a férj 20 százaléka p lusz az árvaellátás messze alatta marad annak, amit
