Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 30 (289. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SZABÓ TAMÁS (MDNP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - UNGÁR KLÁRA (SZDSZ):
632 Ebben a pillanatban itt és most, Magyarországon a felosztókir ovó rendszer szempontjából nagyobb gondnak látom azt, hogy ha túl sokan lépnek át nagyon kedvező vagy akár csak igazságosnak tűnő feltételrendszer alapján a tőkefedezeti rendszerbe, ha egyébként is szervezni fogják ezt a pénztárak. Egyébként is esetleg túl sok ember hiszi el - még akinek nem kedvező, az is , hogy érdemes átlépnie. Megfelelő propagandával és tájékoztatással persze törekednünk kell, hogy ez ne jöjjön létre. Én magam azért szavaztam Szabó Tamás - mondom, mérlegelendő és ésszerű - indítványa e llen, mert úgy gondolom, hogy a felosztókirovó rendszer gazdálkodási feltételrendszerének megtartása és az angliaihoz hasonló helyzet, a túlzott átlépők számából adódó következmények elhárítása ma, azt gondolom, talán egy fontosabb feladatunk. Köszönöm sz épen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra megadom a szót Szabó Tamás képviselő úrnak, Magyar Demokrata Néppárt. DR. SZABÓ TAMÁS (MDNP) : Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársam! Telje sen világos előttem, hogy azért nem kívánja elismerni a kormány a benyújtott törvényjavaslatban az emberek társadalombiztosítási rendszerben betöltött szolgálati idejét, merthogy sokan lépnének át. (Közbeszólás a kormánypárti padsorokból.) Értem, de akkor ne mondjuk azt a magánnyugdíj törvénye, lehetősége kapcsán, hogy egy óriási lehetőséget kapnak az emberek, hogy szabadon eldönthetik, mit csinálnak. Nem kapnak egy óriási lehetőséget, mert hiszen visszavesszük tőlük azokat a megszerzett jogokat, amelyeket évek vagy évtizedek alatt megszereztek. Akkor mondjuk nagyon nyíltan és őszintén azt: emberek, tudjátok, ez igazán a pályakezdőknek jó rendszer, vagy: emberek, ki tudjuk számítani, hogy hol van az a fordulópont, ahol még megéri. Mondjuk ki: emberek, úgy ma ximum 3035 éves korig jó, utána nem kell vele foglalkozni, ne is gondolkozzatok rajta; minél inkább közeledtek a 35 éves korig, annál inkább ne töprengjetek azon, hogy belépteke vagy sem a magánnyugdíjrendszerbe. Csak a precizitás miatt szeretném mondani : ha azt mondjuk, hogy emberek, menjetek, szabadon dönthettek, hogy hogyan teremtitek meg a nyugdíjatokat, akkor ennek teremtsük meg a törvényi feltételeit. Ha pedig nem teremtjük meg a törvényi feltételeket, akkor mondjuk azt, hogy nem nektek szól ez a tö rténet. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra megadom a szót Ungár Klára képviselő asszonynak, Szabad Demokraták Szövetsége. UNGÁR KLÁRA (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök assz ony. A Szabó Tamás által mondottakra szeretnék válaszolni. A miniszteri expozékban, illetve a törvénytervezetek mellé kiküldött tájékoztató anyagokban pontosan és nagyon sokszor, sokféleképpen elhangzott, hogy valójában ez a vegyes rendszer hány éves kortó l kedvező, hány éves kortól érdemes átlépni. Szabó Tamásnak ezt az igényét tehát, hogy az embereket tájékoztassuk, ugyan teljes mértékben el lehet, sőt el kell fogadni, de a parlamenti képviselőket - legalábbis akik vették a fáradságot, és elolvasták a kik üldött anyagokat - a minisztérium erről a számítási háttéranyagokban, illetve a tájékoztató anyagokban tájékoztatta. Ennek ellenére azt gondolom, a vita ténylegesen arról kellene hogy szóljon: helyénvalóe, hogy nem ismeri el teljesen a ledolgozott éveket. Az az állítása Szabó Tamásnak, hogy a ledolgozott éveket nem ismeri el, így önmagában nem igaz. Az az igazság, hogy egy kisebb helyettesítési rátával számolhat az, aki a vegyes rendszerbe átlép. Tehát a ledolgozott évek egy részét - méghozzá egy picike ré szét - nem ismeri el az új vegyes rendszert választó számára a nyugdíjreform. Ez azt jelenti, hogy ahol majdnem 1,7 százalék a helyettesítési ráta, tehát évenként lényegesen magasabbat kap,
