Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 30 (289. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - BURÁNY SÁNDOR (MSZP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - VARGA MIHÁLY (Fidesz):
599 Összefoglalóan csak azt tudom mondani, hogy gondosabb kormányzati munkával - és néha talán az ellenzék véleményére odafigyelve - lehet enyhíteni ezeket az áremeléseket, és lehet a lakosság óriási részét, több mint két és fél millió embert érintő távhőszolgáltatásnak az igen rossz helyzetén valamit segíteni. Ebben várnánk a miniszter úr építő véleményét. A Magyar Demokrata Fórum készen áll erre, és a javaslatait két héttel ezelőtt megtette. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MDF padsoraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Burány Sándor frakcióvezetőhelyettes úrnak, MSZP. BURÁNY SÁNDOR (MSZP) : Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Frakcióvezető Úr! - mondanám, ha Torgyán képviselőtársunk még a teremben lenne. Kénytelen vagyok reagálni napirend előtti hozzászólására, ami egyik mondatában ar ról szól: ma már minden gazdasági szakember állítja, hogy a kormány által prognosztizált 18 százalékos éves infláció tarthatatlan lesz. Ehhez szeretném hozzátenni, hogy igaza lenne Torgyán doktornak, ha úgy fogalmazott volna, hogy minden gazdasági szakembe r így fogalmaz, akit ő ismer - de mit csináljunk, ha az az egy is a Kisgazdapárt alkalmazásában áll? (Derültség a kormánypártok padsoraiban.) Szeretném az ő állításaival szemben a tényeket állítani, hiszen a Központi Statisztikai Hivatal által legutóbb köz zétett adatok alapján az elmúlt hónapban az azt megelőző egyéves árindex 17,7 százalékos volt, folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, tehát minden remény megvan arra, hogy a kormány prognózisa ebben a tekintetben is helytálló lesz. Szeretném azt is hozzát enni, hogy természetesen az energiaáremelés egy inflációt emelő tényező, de korántsem olyan mértékben, ahogy ezt a tisztelt frakcióvezető úr gondolta volna, mert ezzel az energiaáremeléssel együtt is tartható lesz ez az infláció. Ha már az energiaipar pr ivatizációja szóba került: természetesen arról lehet és kell is vitatkozni, és lehetnek különböző vélemények, hogy ez a privatizáció helyese vagy helytelen; az idő rövidsége miatt erre most nem kívánok kitérni. Egy viszont biztos: a magyar energiaipar épp en azért, hogy a jövőben ne legyen ilyen drága, több száz milliárd forintnyi fejlesztésre szorul. Ha ez az energiaipar állami tulajdonban marad, ezt a több száz milliárd forintos fejlesztést akkor sem lehet megspórolni. Ennek pedig két lehetséges forrása v an: az egyik a költségvetés terhére - ebben az esetben adók formájában hárítjuk a társadalomra a terheket ; a másik pedig az áremelés, amikor viszont közvetlenül hárítjuk a lakosságra a terheket. Köszönöm szépen a türelmüket. (Taps a kormánypártok padsora iban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Varga Mihály frakcióvezetőhelyettes úrnak, Fidesz. VARGA MIHÁLY (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! A napirend előtti hozzászólás két elemére szeretnék reagálni. Az egyik az inflációt érinti. Szeretném emlékeztetni tisztelt képviselőtársaimat arra, hogy a kormány a tavalyi esztendőre is 19 százalékos inflációt prognosztizált, aztán ebből lett '96ban az egész évet tekintve 24 százalékos infláció. (13.40) Ahhoz képest, hogy az érdekképviseletek a kormány prognózisához kötötték az ár- és a bérmegállapodásokat, mindenki kiszámolhatja, hogy ki járt rosszul ezzel a megállapodással és ki nem. Nyilván a társadalom döntő többsége rosszul járt. Ami viszont az energiaárakat illeti: mi, tisztelt Ház, tisztelt képvi selőtársaim, nem mondjuk azt az egyszerű és mondjuk olcsó, populista mondatot, amit Szekeres Imre mondott, hogy a kormány azzal, hogy az energiaárakra szavazott, a szegénységre szavazott. Mi ezt nem mondjuk, mert egyetértek Szalay Gábor azon kijelentésével , hogy ez jóval bonyolultabb kérdés annál, minthogy
