Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 24 (288. szám) - Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - MIKLÓS LÁSZLÓ (MSZP):
580 nagyságrendű bevételre tehetne szert az állam. Ezért óhatatlanul fölmerül akár az OTP, akár a Matávrészvények egy részének értékesí tése. Ugyanakkor persze az is igaz, amit Kósa képviselő úr mondott, hogy az indokolás bizony eléggé ellentmondásos, lehet úgy is fogalmazni, ahogy ő fogalmazott, hogy meglehetősen zavaros e tekintetben, hiszen ami egyik kezdeményezésnél vagy célnál pro érv ként szerepel, az a másiknál nem feltétlenül úgy. Valóban kellett volna hozzá háttéranyagot kapni, hisz az állami gazdaságokhoz most kiosztott háttéranyag ennek csak töredéke, ami szükséges. Tehát összességében úgy is föltehetnénk a kérdést, hogy vajon jól teszie a törvényjavaslat azt, amit megcélzott, hogy tudniillik az állami tulajdonban működő vállalatok körét csökkentse, illetve hogy az aranyrészvényhez fűződő jogokat megfogalmazza. Az aranyrészvény kapcsán hadd térjek ki arra, hogy ez egyfelől indokol t volt olyan szempontból, hogy volt egy bizonyos várakozás a közvéleményben, hogy: na, és akkor az állam az úgynevezett stratégiai vállalatok körében mivel fogja legalább azt a minimális jogosítványát gyakorolni, ami egy ilyen körben elvárható. Másfelől eb ben is van egy pici kényszer, mert ugyan tartalmazzák az alapszabályok - legalábbis az én tudomásom szerint az energiaszektor vállalatainak alapszabályai - ezeket a típusú, elsőbbségi részvényhez kötött jogosítványokat, ugyanakkor az is tény, hogy a gazdas ági társaságokról szóló törvény értelmében ezek bizony megváltoztathatók, hiszen az alapszabály módosítása kizárólagos közgyűlési hatáskörbe tartozik, és háromnegyedes többséggel minden további nélkül megváltoztatható, ugyanakkor ezen vállalatoknál már az új magántulajdonosok tulajdoni aránya van, ahol a többséget eléri, de van, ahol ennél nagyobb mértékű is. Tehát van egyfajta kényszer, hogy ezt a jogosítványt még kellő időben jogi oldalról is bebiztosítsuk. Több hozzászólásban elhangzott, hogy ezt a gazda sági társaságokról szóló törvényben kellene rendezni. Ha valaki figyelmesen végignézi, végiggondolja esetleg az új Gt.t, akkor valószínűleg arra a következtetésre jut, hogy abban ezt így elrendezni nem lehet. A gazdasági társaságokról szóló törvény ugyani s ezt csak általában kezelheti. Az általános kezelés kétségtelenül nem olyan jól van kifejtve, mint ahogy lehetne, hiszen annak idején erre ilyen értelemben még nem gondoltak a jogalkotók, de azért tartalmaz erre lehetőséget. Ma már idézték azt, hogy úgy s zól a törvény a 234. § (2) bekezdésében, hogy törvény vagy felhatalmazás alapján az alapszabály eltérő tagsági jogokat biztosító részvények kibocsátását is elrendelheti. Ez az a láncszem - vagy a kezdő láncszem , amire föl lehetne fűzni ezt a törvényjavas latot, illetve az ebben foglalt rendelkezéseket, de ez a törvényjavaslat kétségtelenül nem jól teszi. Nem olyan értelemben merülhet fel alkotmányossági aggály, bár nem vagyok jogász, mint Kutrucz képviselő asszony, ahogy ezt ő fölvetette, hanem olyan értel emben, hogy vajon a jogrendbe illeszkedő megfogalmazást tudunke ebben a törvényben biztosítani a szavazatelsőbbségi jogot biztosító részvényhez. Ez a megfogalmazás szerintem sem jó, nem felel meg sem a Gt.nek, sem egyéb jogi előírásoknak, tehát nyilvánva lóan át kell fogalmazni ahhoz, hogy az imént hivatkozott törvényi szakaszra ez fölfűzhető legyen, és valószínűleg nem ilyen értelemben kell specifikusan megfogalmazni, hogy a privatizációs törvény mellékletére hivatkozni, hanem valamilyen, ennél általánosa bb megfogalmazást adni. Ilyen értelemben ehhez tehát módosító indítványt kell készíteni, mert nem lesz jó. Azonban itt hadd hívjam föl a figyelmet arra, hogy ez is kevés, és igazából az a jó megfogalmazás, amit Bauer képviselő úr mondott, hogy a jogrendbe illeszkedően kell ezt specifikálni, hiszen itt más törvények előírásaira is szükség lesz, különösen akkor, ha el akarjuk azt kerülni, hogy az állam által lebontott integráció most teljesen üzleti alapon és kiszámíthatatlan módon épüljön újjá az energiaszek torban. Még egy elemre szeretnék kitérni: az állami gazdaságokban az állami tulajdon 50 százalékra történő csökkentésére. A most megkapott anyag is azt támasztja alá, hogy ha elfogadjuk az
