Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 24 (288. szám) - Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DEMETER ERVIN (MDF):
572 A Ház többszöri ellenzéki kezdeményezés ellenére mind ez ideig nem volt hajlandó ezt napirendjére venni. Megítélésünk szerint a privatizációs törvény módosítása előtt kell és kellene ezt az ÁSZjelentést megtárgyalni. Nagyon sokszor felvetődik problémak ént és kifogásként, hogy az Állami Számvevőszék jelentéseit a parlament - amely, hangsúlyozni kívánom, az ellenőrzési szerve - nem hasznosítja; ez egy eklatáns példa rá, ezért van pironkodnivalója a tisztelt Háznak ebben a kérdésben. A harmadik kérdéskör, amit indokoltnak tartok felvetni, hogy ha már a módosításról beszélünk: az a kérdéskör, ami az energiaszektor privatizálásához kapcsolódik. Az ellenzéki képviselők több alkalommal felvetették - napirend előtti hozzászólással, módosító javaslattal, kérdésse l, interpellációval és minden rendelkezésükre álló eszközzel , hogy merőben eltérő a véleményük az energiaszektor privatizációjáról. Több alkalommal kezdeményeztük, hogy kezdődjenek valamifajta megbeszélések, ami egy ilyen stratégiai ágazat esetében - ami nyilván nem egy kormányzati ciklusra szóló döntéseket jelent - keressünk egy olyan konszenzust, ami a parlament lehető legszélesebb körének egyetértésével találkozik. Ezen felvetésekre mind a mai napig nem kaptunk választ. Sőt, nyugodtan értékelhetem a be terjesztett módosító javaslatot elutasító válaszként - mint aki vagy nem akarja, vagy egyszerűen nem veszi tudomásul ezeket az ellenzéki felvetéseket. Ezen követelményrendszereknek - nevezetesen a privatizáció lezárásának és a felvetődött kérdések tisztázá sának - nem tesz eleget ez a törvényjavaslat, ezért joggal vetődik fel, hogy tulajdonképpen mit is akar ez törvény. A mi meglátásunk szerint, a Magyar Demokrata Fórum meglátása szerint itt nem másról van szó, mint arról, hogy az állami vagyon gyors kiárusí tásának a törvényét terjesztették a tisztelt Ház elé. (21.00) Lapértesülések szerint - és nyilván ezek létező információk - szeptemberben a privatizációt felügyelő tárca nélküli miniszter a privatizáció megszüntetéséhez kapcsolódó törvénymódosítócsomagot kíván a Ház elé terjeszteni. Ebben az esetben nem értjük, hogy miért ez a sürgősség a privatizációs törvény módosításával; miért kell a kormánynak sürgős eljárás keretében tárgyalnia a törvényjavaslatot; miért kell ilyen gyorsan ezt megvitatni? Tegnap kezd ődött a törvény általános vitája, a mai napon le kívánják zárni. Egyszerűen nem értem, hogy miért ez a sürgető és erőltetett tempó, hacsak nem azért, hogy a képviselők nyári szabadságra készülődésére apellálva minél gyorsabban, minél kisebb akadályban remé nykedve átverjék azt a törvényt, ami meggyőződésünk, hogy az állami vagyon gyors kiárusítását hivatott szolgálni, ez a legfontosabb célja. Az eddigi viták során a legnagyobb figyelmet az úgynevezett szavazatelsőbbségi részvény kérdésköre kapta. Mi úgy ítél jük meg, hogy ez egy fontos kérdés, de a lényegről igyekszik elterelni a javaslat a figyelmet, mert olyan provokatívan rossz és elfogadhatatlan ennek a szabályozása, hogy minden hozzászóló, nemcsak az ellenzéki, még a kormánypárti képviselők véleményét is indulatosan kiváltja, és ezzel meglátásunk szerint gyakorlatilag eltereli a lényegről a figyelmet. A lényeg az, hogy egy gyors kiárusítást próbálnak ezzel a törvénnyel elősegíteni, illetve növelni kívánják az értékesíthető vagyon körét, ha finoman akarok f ogalmazni. Ezt úgy teszik, hogy ehhez megfelelő számszerűsíthető hatások és számítások nincsenek. A mellékletben szereplő és a tartósan állami tulajdonban maradó részvény megváltozásának egyszerűen nem ismerjük a számszerűsíthető hatásait. Nem vagyunk, nem lehetünk tisztában vele, hogy ez milyen nagyságrendű vagyont érint. Azt tudjuk, hogy jelenleg közel 1000 milliárd forintos vagyon van, amiből a jelenleg hatályos törvények szerint - a mi szakértőink becslései úgy szólnak, hogy - olyan 580 milliárdnyi vagy onrész privatizálható, ezt kívánják növelni. Nem tisztázott az a kérdés sem, hogy mi lesz ezeknek a bevételeknek a sorsa. Több társaság esetében - olvasható az indoklásban - 1997ben kerül sor a privatizációra. Itt szeretnék egy kitérő erejéig arra a kérdé skörre válaszolni, ami az 1995. évi költségvetés elfogadásakor volt, és már több alkalommal is felvetődött, hogy az ellenzéki képviselők a