Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 24 (288. szám) - Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - JUHÁSZ PÁL (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - KÓSA LAJOS (Fidesz):
561 Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Engem is Bauer képviselő úr felszólalása késztetett egy újabb felszólalásra, mert talán nem világosan mondtam el tegnap azt, amit elmondtam, ezért röviden szeretném összefoglalni. Bár remélem, hogy azt a részt, hogy szereteme vagy nem szeretem az állami tulajdont, nem rám értette, de azt szeretném mondani, hogy annak, amit én mondtam, az égvilágon semmi köze nincsen ahhoz, hogy szeretem vagy nem szeretem az állami tulajdont. Itt a történet arról szól, hogy ez a javaslat az államnak bizonyos kérdésekben vétójogot kíván b iztosítani, pontosabban az aranyrészvény tulajdonosának, méghozzá olyan cégeknél, amelyeket stratégiai fontosságúnak ítél meg maga a törvényjavaslat. Eddig is volt valami ilyesmi a magyar jogban, igaz, hogy nem volt ennyire tisztázva, leírva, hogy micsoda. Csakhogy eddig ezt ezeknek a társaságoknak az alapszabályai határozták meg, és a részvényesek az alapszabályban azt csinálnak, amit akarnak. Olyan jogot biztosítanak egymásnak, amit akarnak, pontosabban amit megszavaznak. (20.10) A probléma azzal áll elő, hogy ezt itt egy bizonyos állami tulajdonfajtára nézve kvázi kötelezővé akarja tenni a törvény. Azért mondom, hogy kvázi kötelezővé, mert ha ebben a bizonyos speciális helyzetben a háromnegyedes szavazat nem jön be, akkor egy érdekes helyzet fog előállni. A lényeg az, hogy pontosan erre a helyzetre vonatkozóan sem legfelsőbb bírósági döntés, sem alkotmánybírósági döntés nincsen. Ugyanakkor több olyan alkotmánybírósági döntés van egyéb kérdésekben, amelyek azt mondják, hogy el kell választani egymástól az á llamot mint a közhatalom gyakorlóját és az államot mint vállalkozót. Ha az állam vállalkozó, akkor ugyanúgy vegyen részt a gazdasági életben, mint a gazdasági élet egyéb szereplői. Minden egyéb megfontolástól függetlenül azt javasoltam, hogy ha már ezen a területen ilyen bizonytalan a helyzet, és ehhez még a (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Gt.kommentár egy részét is felolvastam - elnézést, elnök úr, egy mondat, és befejezem , akkor legalábbis annak az esélye megvan, hogy egy k ésőbbi Alkotmánybírósághoz fordulásnál, egy utólagos normakontrollnál van egy bizonyos - nem tudom, hány százalék, ezrelék - esély arra, hogy utólag esetleg nem állja ki az alkotmányosság próbáját. Ha a kormány ezt végig akarja vinni, ami itt le van írva, és komolyan gondolja, akkor célszerűbb előtte megfuttatni az Alkotmánybíróságon - biztos, ami biztos, adja az ég, hogy így legyen! , hogy utána ne lehessen probléma, mert azt aztán már visszaváltoztatni az eredeti formára soha többet nem lehet. ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Tisztelt Képviselőtársaim! Megszaporodtak a felszólalásra jelentkezők. Kérem, hogy a kétperces időtartamot tartsák! Megadom a szót Juhász Pál képviselő úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. JUHÁSZ PÁL (SZDSZ) : Köszönöm szépen, elnök úr. Ere detileg azért akartam szólni, mert a Bábolnai Állami Gazdaság vagy részvénytársaság példája itt azért félrevezető, mert ugyan igaz, hogy a papír szerint annak már el lehetett volna adni egy részét, vagy tőkét bevonni, de ez nem történt meg. Magyarul: ugyan olyan mértékben éppúgy nincs oda bevonva külső befektető, mint a többinél. Tehát nem arról van szó, hogy mivel ott lehetett volna, meg is tették. Így a statisztikai adatok nem jelentenek mást, mint a többinél. Kutrucz Katalin megjegyzésére pedig annyit, ho gy igen, nekünk is ez az aggályunk. ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm. Két percre megadom a szót Kósa Lajos képviselő úrnak, FideszMagyar Polgári Párt. KÓSA LAJOS (Fidesz) :
