Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 24 (288. szám) - Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
552 Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az ítél őtáblák székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása és lezárása . Az előterjesztést T/4219. számon, az alkotmányügyi bizottság ajánlását pedig T/4219/9. számon kapták kézhez képviselőtársai m. A részletes vitát ismételten megnyitom, és megkérdezem, kíváne valaki szólni. (Senki sem jelentkezik.) Felszólaló nem jelentkezik, a részletes vitát lezárom. Megkérdezem Avarkeszi Dezső igazságügyi államtitká r urat, most vagy a határozathozatalokat megelőzően kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. (Dr. Avarkeszi Dezső: Majd akkor.) A határozathozatalokat megelőzően. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatokról várhatóan a jövő héten határozunk. Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a z állam tulajdonában levő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása . Az előterjesztést T/4517. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/4517/23. számoko n kapták kézhez képviselőtársaim. Bejelentem, hogy Csiha Judit privatizációs miniszter asszonyt távollétében Akar László pénzügyminisztériumi államtitkár helyettesíti. Megkérdezem képviselőtársaimat, kíváne valaki felszólalni. (Közbeszólások: Lista van!) Először megadom a szót az írásban előre jelentkezett képviselőtársaimnak. Így szólásra következik Torgyán József képviselő úr, Független Kisgazdapárt. DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, a privatiz ációs törvény és annak minden módosítása, tehát a most beterjesztett, az állam tulajdonában levő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény módosítása a magyar gazdaság talán leghisztérikusabb kérdéseit veti fel, hiszen az állami vag yon egy igen tekintélyes hányada került magántulajdonba anélkül, hogy ténylegesen az állam a privatizációs stratégiáját, a privatizációs taktikáját elkészítette volna, anélkül, hogy egy nemzeti leltár felállítására került volna sor, anélkül, hogy meghatáro zta volna a Magyar Köztársaság Országgyűlése, hogy végül is milyen vagyonnak milyen részét és milyen céllal kívánja magánosítani, hogy mi a fontosabb, a munkahelyek megtartása vagy a bevételek elérése. (19.20) Tehát ezekből a megjegyzésekből is látható, ho gy felelőtlen módon történt az állami vagyon döntő részének kiárusítása. Így következhetett be egy olyan helyzet, hogy a termőföld kivételével a nemzeti vagyon közel 80 százaléka úgy alakult át, hogy az a termelésbe vissza nem forgatható vagyonná alakult, hiszen a korábbi termelővagyonból luxusvillákká, luxusszemélygépkocsikká, a legkülönbözőbb szigeteken és a világ legtávolabbi részein szinte utolérhetetlen cégecskék offshore vagyonává változott át, tehát a vagyon döntő része kikerült a magyar nép rendel kezése alól. Állandóan változtatják a privatizációs törvényt, de úgy tűnik, hogy annak 1. §a időtálló, noha ha valamit, akkor ezt kellett volna változtatni, hiszen a törvény az 1. §ban meghatározza, hogy a cél a vagyon mielőbbi értékesítése. Holott a Füg getlen Kisgazdapárt álláspontja szerint annak kimondása, hogy a cél a vagyon mielőbbi értékesítése, eleve óriási vagyonvesztést okoz, éppen ezért nagyon
