Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 24 (288. szám) - Azonnali kérdések ismertetése: - A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. HACK PÉTER (SZDSZ):
463 tagok közül sorsolásos alapon dőljön el, hogy ki éppen az igazságszolgáltatási tanács elnöke, ezek ellen ugyanannyi érvet lehet felhozni, ha nem többet - szerintem többet , mint a törvényjavaslat által javasolt megoldással szemben. A testület egyenjogú, egyenrangú tagokból fog állni. Az elnöknek technikai jogosítványai vannak. Természetesen ezek a technikai jogosítványok nem jelentéktelenek, de a testület utána szavazással dönt. Semmilyen tekintetben nem hozható párhuzamba a köztársasági elnök hivatalával, amely nem testületi alapon működik, az egy munkaszervezeti egység. (11.40) Tehát én ezt a je lentős félreértést szerettem volna tisztázni. A Legfelsőbb Bíróság elnöke az országos igazságszolgáltatási tanács tagjainak nem lesz hivatali főnöke. Velük szemben utasítási joga nincsen, fegyelmiindítási joga nincsen, semmilyen tekintetben nincsenek függe lmi viszonyban a Legfelsőbb Bíróság elnökétől az országos igazságszolgáltatási tanács tagjai. Még munkahelyi vezetőjük sem a Legfelsőbb Bíróság elnöke. Nagyon nagy baj az, hogy az a félreértés él a mai napig is a magyar köztudatban, hogy a Legfelsőbb Bírós ág elnöke főnöke minden magyar bírónak - legfeljebb a Legfelsőbb Bíróságon dolgozó bíróknak. De ha azok közül valakit a bírák az országos igazságszolgáltatási tanács tagjává választanak, akkor ebben a minőségükben nem lesznek utasíthatók, sőt ítélkező minő ségükben sem, csak ügyviteli, munkaszervezési kérdésekbe szólhat bele az elnök. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Megkérdezem képviselőtársaimat, kíváne valaki még szólni a vita e szakaszában. (Senki sem jelentkezik.) Több felszólaló nem jelentkezik. A részletes vita e szakaszát lezárom. Megnyitom a következő vitaszakaszt az ajánlás 52. és 53. pontjai szerint. Felszólalásra előre írásban jelentkezett Balsai István képviselő úr. (Dr. Balsai Istvá n: Elállok a hozzászólástól a vita e szakaszában.) Eláll a felszólalástól. Megadom a szót Hack Péter képviselő úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. DR. HACK PÉTER (SZDSZ) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagyon rö viden az 52. pontban szereplő indítványt szeretném indokolni, amely a törvényjavaslat 92. §ában kimondja azt, hogy a bírósági titkár és a fogalmazó ellátja a külön törvényben meghatározott feladatokat. Ez a javaslat önmagában még nem kívánna indoklást, cs ak arra a körülményre szeretném felhívni a figyelmet, hogy itt egy törvénycsomagnak egy részét tárgyaljuk, de nem mellőzhető a törvénycsomag többi részének rendelkezése. Ez a törvénycsomag azzal a következménnyel fog járni, hogy a jövőben, a törvények hatá lybalépése után kitolódik a bíróvá válás alsó korhatára, a mai helyzethez képest legkorábban két évvel később lehet valakiből bíró Magyarországon. Ez azzal is jár, hogy az eddigi kétéves, egyetem utáni fogalmazói idő három évre, az ezt követően eddig vagy megvolt, vagy nem volt titkári idő kötelező egyéves titkári idővel bővül. Ezek a rendelkezések véleményünk szerint pozitív hatással járhatnak az igazságszolgáltatás működésére. Nemcsak azért, mert a legfiatalabb bíró, aki a Magyar Köztársaságban majdan íté lkezhet, a dolog természeténél fogva 28 évesnél fiatalabb nem lehet, hanem azért is, mert az igazságszolgáltatás, a bíróságok működésének egyik súlyos problémája ma az, hogy a bírák munkaidejének közel 60 százalékában olyan munkát kénytelenek végezni, amel y nem szorosan bírói munka. Ez természetesen vonatkozik az ügyészekre is. Azzal, hogy növekszik a fogalmazói idő kettőről három évre, egyéves titkári idő áll elő, megteremtjük annak a lehetőségét, hogy olyan fogalmazók és titkárok fognak dolgozni a bíróság okon, akik az öt év egyetem után már kéthároméves szakmai gyakorlattal rendelkeznek,
