Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 23 (287. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. CSIHA JUDIT tárca nélküli miniszter:
383 is igazán lényeges , hogy ezek a cégek mérleg szerint hány százalékkal gyarapították a vagyont, és ebből levonnák a tőkeemelést, amit az állam befektetett, és a megmaradt nettó összeget föl kellene ajánlani az ott dolgozóknak. Nem tudom ugyanis, hogy ahol jó gazda módjára gazdálkodtak ezekben a gazdaságokban, és nyereséget is termeltek, és most bizonyos kétes pénzű emberek esetleg megveszik a 39 vagy a 49 százalékot, milyen összhang alakulhat ki ezekben a gazdaságokban. Kérem miniszter asszonyt, hogy ezeket a gondolatokat esetleg fontolják meg, és annak érdekében se zárják le ezt a törvényjavaslatot e héten, h ogy a következő hetekben is tudjunk még erről beszélni, érdemben dönteni, és netán azt az ÁPV Rt. által beígért üzemsoros kimutatást is meg tudjuk tekinteni. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megadom a szó t Csiha Judit tárca nélküli miniszter asszonynak. DR. CSIHA JUDIT tárca nélküli miniszter : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Több felszólaló érintett két olyan témát, amire, úgy érzem, röviden reagálnom kell. Többen meg fogalmazták, hogy vajon mi volt a szándék azzal, hogy az agrártársaságoknál egységesítettük a javaslatban 50 százalék plusz 1 szavazatra az állami tulajdoni hányadot. Annyit el kell mondanom pontosításként a fölszólalásokhoz, hogy nem 75 százalék volt egys égesen, nem 75 százalék egységesen ma sem a törvényben, a mellékletben, hanem a 25 százaléktól a 100 százalékig mindenfélét találhatunk mint tulajdoni arányt - valóban jellemzően 75 százalékot. Hogy mi indokolja mégis a javaslatot? A kidolgozás során egybe hangzó volt az előkészítők és a szakemberek véleménye is arról, hogy ez az a szektor, amelyben a tulajdonosi részesedést viszonylag csekély anyagi ráfordítással oda lehet juttatni, ahová szánták; magyarán: a dolgozók és a termelők részesedhetnek ebből a tu lajdonból. De ha a dolgozók és a termelők részesednek, akiknek a részesedése egy nagyon durva számítás szerint lenne, mondjuk, 2530 százalék, akkor ki lesz az, aki friss tőkét hoz a szektorba? Hiszen az megint csak egy egybehangzó vélemény, hogy a társasá gok alultőkésítettek. Az, hogy a társaságok üzemi szinten nyereségesek voltak az elmúlt évben, a jó menedzsmenti és közösségi munka mellett annak is köszönhető, hogy az eltelt évek alatt az állam, az ÁPV Rt. vagy annak jogelődjei számos alkalommal vissza n em térítendő tulajdonosi kölcsönnel és egyéb támogatással segítették ezeket a társaságokat. Tehát semmi egyéb nem vezérelt akkor, amikor ezt a javaslatot megtettük, mint az, hogy igen, jussanak tulajdonhoz azok, akik erre nemcsak hogy ígéretet kaptak, hane m azért is, mert ez valóban az a terület, ahol ilyen tulajdonosi struktúrát indokolt kialakítani, de legyen lehetőség friss tőke bevonására. Csak emlékeztetni szeretnék arra, hogy a hasonló mezőgazdasági feldolgozóiparban is, az utolsó időkben mindenképpen - én erről rendelkezem részletesebb információkkal , a megcélzott befektetői körben mindenhol fellelhető a termelői kör, illetve az ott dolgozói kör; itt sincs szó másról. A másik aggály, amit többen megfogalmaztak, hogy vajon most mi a célja ennek a tör vényjavaslatnak. A bevezetőmben én ezt megpróbáltam elég részletesen körülírni, de hadd mutassak rá csak arra, hogy éppen a későbbi, majdan tartósan állami tulajdonban maradó vagyoni kör hatékony működtetését megalapozó finomításokat és módosításokat végez nénk most el. Az aranyrészvény dolgában például eleget tennénk annak az ellenzéki pártok részéről is megfogalmazódott folyamatos kritikának, hogy legalább azt a minimumot foglaljuk be az ágazati törvénybe, amely az állam befolyásolási lehetőségét garantálj a. Hiszen, ahogy az olvasható is a javaslatban, a (6) bekezdés erre utal is, amikor azt mondja, hogy az alapszabályban ezen túlmenően is tehetők egyéb kikötések, természetesen, ha a részvényesek úgy egyeznek meg. Az erdőkről most nem esett szó az általános vitában, de az erdőkkel kapcsolatos javaslat ugyancsak a bizonytalanságok eloszlatását szolgálja.
